Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság titkára: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FREUND TAMÁS, DR. (SZDSZ)
51 Hangsúlyozom továbbá, hogy az állampolgári jogosultság nem feltétlenül jelent ingyenes e llátást. Ahogy a gyógyszer esetében is fizetünk hozzájárulást, az elképzelhető más esetekben is, de csak úgy, hogy senkit ne akadályozzunk meg az ellátáshoz való hozzájutásában. Elgondolkodtató, hogy Spanyolországban a politikai rendszer demokratizálása ré szeként vált állampolgári joggá az egészségügyi ellátás. Elgondolkodtató, hogy Angliában a Thatcherkormányzat úgy vezetett be piaci ösztönzőket a finanszírozó egészségügyi hivatalok és a kórházak közötti kapcsolatban, hogy érintetlenül hagyta azt, hogy ál lampolgári jogon mindenkinek jár az egészségügyi ellátás. Elgondolkodtató, hogy Hollandiában, ahol eddig a lakosság leggazdagabb egyharmada maradt ki a kötelező biztosításból, az egészségügyi reform egyik eleme, hogy minden holland állampolgárra ki fog ter jedni a kötelező biztosítás. Szerencsés, irigylésre méltó országok ezek, ahol nem keverednek össze olyan dolgok, mint a volt állampárt monolitikus hatalmi struktúrája és az állampolgárok szociális jogai. Azt is bizonyítják a nemzetközi tapasztalatok, hogy az ellátáshoz való hozzájutásban érvényesülő állampolgári jogosultság összeegyeztethető a piac szerepének növelésével. Tőlünk nyugatabbra ugyanis az egészségügyben piaci viszonyok alatt nem azt értik, hogy csak az a beteg jusson ellátáshoz, aki ezt meg tud ja fizetni. Hangsúlyozom, nem ezt értik ezen, hanem azt, hogy a kórházak és a biztosító közötti viszonyban érvényesül a verseny, a kórházak versenyeznek a biztosító kegyeiért. Másképpen megfogalmazva: a piaci viszonyok erősítésére a biztosító és a szolgált atók közötti kapcsolatban lenne szükség nálunk is. Hangsúlyozom, hogy azokban az országokban, ahol nem mindenki biztosított, ott a lakosság felső rétegei maradnak ki a kötelező biztosításból, azaz egy adott jövedelemhatár feletti keresetűek magánbiztosítás révén jutnak ellátáshoz vagy egy bizonyos határ feletti jövedelemrész már nem számít bele a biztosítás alapját képező jövedelembe. Mivel a törvényjavaslat ezt a felső jövedelmi határt csak a 6%os nyugdíjjárulékra és a 4%os betegbiztosítási járulékra alk almazza, a 43%os társadalombiztosítási járulékra pedig nem, ezzel a magas jövedelműek számára sem kielégítő ez a törvényjavaslat. Azaz nem biztosít megfelelő védelmet a legrosszabb helyzetűek számára és nem teljesíti a magasabb jövedelműek várakozásait se m. A törvényjavaslat más rendelkezései is mutatják, hogy meglehetősen elszakadtak a törvény kidolgozói az élettől. A törvényjavaslat 4. §ának (6) bekezdése az utazási költségekhez adott hozzájárulás esetében így fogalmaz: – idézem – "Nem jár támogatás abb an az esetben, ha a biztosított választott orvosa nem a biztosított állandó lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerinti illetékes önkormányzat területén működik." A törvény kidolgozói hogy feledkezhettek el arról, hogy a magyar települések körülbelül 50%ában nincs helyben körzeti orvos. Az előbb idézett bekezdés alapján egy ilyen településen élő egyént még azzal is sújtana a törvény, hogy például kórházba meneteléhez nem járna támogatás az utazási költséghez. További átgondolatlan intézkedés a 25 napo s betegszabadság bevezetése. Nem is titkolja a javaslat előterjesztője, hogy erre a társadalombiztosítás bevételei és a kiadásai között növekvő olló miatt került sor. Ez az intézkedés körülbelül 1,5%os átlagos burkolt járulékemelést jelent. Elfogadjuk, ho gy kényszerhelyzetben van a társadalombiztosítás. Ez azonban nem ok arra, hogy a népjóléti kormányzat ne gondolja végig az intézkedés várható hatásait. Ez az intézkedés igen nehéz helyzetbe hozza a kisvállalkozások és a viszonylag kevés munkást foglalkozta tó állami vállalatok egy részét, esetenként ugyanis akár 3 – 4%os járulékemelést is jelenthet. A biztosítás lényege a kockázat megosztása. Ez szűnik meg a táppénz 25 napjára. Ha nemcsak a társadalombiztosítás bevételei szempontjából gondolta volna végig ezt az intézkedést az előterjesztő, hanem a vállalatok és a biztosított betegek szempontjából is, akkor arra is törekedett volna, hogy a
