Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 27. péntek, a téli rendkívüli ülésszak 6. napja - Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat határozathozatala - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
477 Most, az adózás rendjéről szóló határozathozatal előtt, válaszadásra kérem fel Kupa Mihály pénzügyminiszter urat. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válaszadása KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjéről szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat határozathozatalának megkezdése előtt a javaslatról folytatott általános és részletes vitában elhangzottakkal, valamint a ben yújtott javaslatokkal kapcsolatban a következő összefoglaló megjegyzéseket szeretném tenni. Elöljáróban köszönetet szeretnék mondani mindazon képviselőknek, akik akár az adózói autonómia védelmében, akár az adózói egyenlőség biztosítása érdekében szükséges hatósági eszközrendszer bővítését támogatva részt vettek a vitában, vagy módosító idnítványaikban előterjesztett javaslataikkal kívántak javítani a szabályozáson. Ahogyan azt a törvényjavaslat előterjesztésekor is elmondtam, a módosításnak több indoka van . Várható volt, hogy a vita nem azokon a pontokon lesz éles, ahol a törvény az adótörvények, illetőleg a számviteli törvény szabályaihoz kíván igazodni, és nem is az egységes jogértelmezést célzó pontosító szabályokat vitatják majd a legtöbben. A vita az a dóhatóság informáltságát javító intézkedések és a jogsértő magatartások szankciói körül éleződött ki. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elhangzottakra reagálva, remélem, néhány aggály eloszlatására is alkalmam lesz. Nézzük először a vagyonnyilatkozatot! A v agyonnyilatkozat nem adóbevallás, semmiféle adókötelezettséget nem keletkeztet. Azok, akik adókötelezettségeiket rendszeresen és az előírásoknak megfelelően teljesítik, a nyilatkozat kitöltése után, ennek kapcsán, nem is találkoznak az adóhatósággal. A vag yonnyilatkozat, lényegét tekintve, egy fénykép, amely az adott időpillanatban tükrözi vagyoni helyzetünket. Az izgalmas kérdés tehát nem elsősorban az, hogy az állampolgárnak most milyen a vagyoni helyzete, hanem az, hogy a későbbiek során hogyan változik. A változás nyomon követése azonban lehetetlen az induló helyzet ismerete nélkül. Az adóhatóság tehát nem cél nélkül gyűjtögeti az információkat, hanem – a módosító indítványoknak megfelelően – kizárólag a jövedelem ellenőrzéséhez. Teljeskörűségre pedig – az ésszerűség határain belül – éppen azért van szükség, mert enélkül a jövedelemadó ellenőrzésére alkalmatlan lenne a rendszer. Felvetődött a vita során, hogy a készpénz maradjon el, a takarékbetétről ne kelljen nyilatkozni – és megfordítva. Kétségtelen, h ogy több millió forintos készpénz csalárd bejelentése látszólag bianco csekk egy későbbi vagyongyarapodás előzetes igazolására. Először is, a 200 ezer forintos határ a hazai viszonyok között már olyan összeg, ami fölött nem szokás a ládafiában pénzt tároln i. Másodszor: a nyilatkozónak számolnia kell azzal is, hogy a pénz meglétét az adóhatóság ellenőrzi. Ha pedig a tényleges vizsgálatkor az adózó arra hivatkozik, hogy a pénz már nincs meg, akkor annak elköltése nyilván nyomon követhető. Egyébként sem egyké t százezer forintos adókülönbözet feltárására találták ki a vagyonosodási ellenőrzést, hanem nagyságrenddel nagyobb adóvisszaélések felderítésére. A részletes vitában is elhangzott Palotás úr részéről, hogy a takarékbetétkönyv titkosságát a javaslat közvet ve feloldja. Erről szó sincs! Ezzel akkor lehetne támadni a Kormányt, ha a takarékbetétről, devizaszámláról a nyilatkozat kötelező lenne – de nem kötelező. Ilyen javaslatokat – bár felmerültek – a Kormány nem támogat. A takarékbetétről azonban az adózó nyi latkozhat, és annak meglétét igazoltathatja a pénzintézettel. Ezzel megelőzheti a későbbi, nehézkes bizonyítást. Természetesen nem akárkinek teszi meg ezt a nyilatkozatot az adózó, hanem az adóhatóságnak, amelyet viszont a banktitoknál is szigorúbb adótito ktartási kötelezettség terhel. A vagyonnyilatkozat kapcsán aggódó képviselők fölvetették, hogy a Kormány részére adott felhatalmazás – mely szerint a nyilatkozattétel időpontját a Kormány írhatja elő – szintén alkotmányossági viták forrása lehet. Nézetünk ebben a kérdésben nem egyezik. a
