Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Személyi javaslatok: Új bizottsági tagok megválasztása - A betegszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOLT OTTILIA (SZDSZ)
465 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most egyre több jelentkező neve jelenik meg a monitoron, én pedig arra gondoltam, hogy itt a ré szletes vitát tulajdonképpen nem lehet lebonyolítani, hiszen sem a költségvetési bizottság, sem az alkotmányügyi bizottság nem tárgyalta meg a módosító javaslatokat, viszont végig tudnánk vinni esetleg az általános vitát – de ha ennyi jelentkező van, akkor szünetet kell elrendelnem. Kérdezem, hogy ezek rövid felszólalások, vagy hosszabbak, tudniillik a szünetben a házbizottság is ülésezne. Kulin Sándor jelentkezik – kétpercesre, nyilvánvalóan. Felszólaló: Dr. Kulin Sándor (MDF) KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) Igen . Szeretnék Hack Péterre reflektálni, az általa felvetettek egynémelyikéhez kapcsolódnék. A 2,51% összefüggése: abból indulnánk ki, hogy 20 milliárd hiány mutatkozik körülbelül a társadalombiztosítás költségvetésében. Erre kell valami megoldást találni. A 2,5%ot nem tudtuk elfogadni. Kétségtelen, hogy ez a konstrukció is egy szükségmegoldás, ezt nem kell titkolni és véka alá rejteni. Az 1% mellé a tulajdonképpeni 310 vagy 410 napig terjedő táppénzkifizetés, ami a munkaadót terheli a továbbiakban, ez kör ülbelül 0,60,7 százalékpontnövekedést jelent, tehát az 1% – ha így összeadom – tulajdonképpen jelenthet 1,61,7%ot. Ez az igazság. Arra törekedtünk, hogy a terheket osszuk meg, tehát az állami költségvetés, a társadalombiztosítás, illetve a munkaadók kö zött osszuk meg a terheket. Ezt a részét, hogy az állami költségvetés is átvesz belőle profiltisztítás, vagyonjuttatás címen, így tudtuk a legjobban megoldani. Ami pedig az ellenőrzés kérdését illeti, hogy a munkaadónak nincs személyzete, apparátusa, felké szültsége az ellenőrzésre, azt hiszem, hogy itt egy kicsit az önellenőrzés fog belépni. Ne tessék cinikusan érteni: orvosok számára nem mondok újat, mások pedig megnézhetik a megfelelő kimutatásokat a társadalombiztosítás nyilvántartásában, hogy például a III. csoportú rokkantak közül az, aki visszamegy dolgozni, mert erre lehtősége van, vagy aki nyugdíj után visszamegy dolgozni, semmivel sem vesz több táppénzt igénybe, mint a korábbi, viszonylag egészséges korosztályok. Ez így igaz. Tehát az egészség érték lesz, és meg fogja gondolni valaki, hogy tényleg akkor menjen betegállományba, amikor indokolt és erre szüksége van. Kétségtelen, hogy a méltányosságnak és a humánumnak a munkaadó részéről is működni kell. Nem hiszem, hogy betegen is dolgozni mennek. Ninc s rá szükség. Köszönöm. Ennyit akartam a két percben. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Solt Ottilia képviselőasszony gondolom, ugyancsak két percre kér szót. Felszólaló: Solt Ottilia (SZDSZ) SOLT OTTILIA (SZDSZ) Elnök Úr, köszönöm szépen a szót. Én is rövid hozzá szólásra kérnék alkalmat, hogy válaszoljak Kulin Sándor képviselőtársam és Kis Gyula bizottsági elnök úr hozzászólására. Először is szeretném azt az esetleges félreértést eloszlatni, hogy itt köztünk a bizottságban volt kemény vita. A mi álláspontunk nyilv án nem elsősorban a kompromisszumkereső képviselőtársaink álláspontjával áll szemben, hanem mindenekelőtt a kormányelőterjesztéssel. És nagyon is méltányoltuk a bizottsági társainknak azt a törekvését, hogy valamilyen kiutat találjanak ebből, kormánypárti létükre nyilván nem frontálisan szembehelyezkedve a Kormánnyal. Azonban mégis hozzáfűzném Kis Gyula elnök úr szavaihoz, hogy az ugyan igaz, hogy a költségvetés a mi adónkból él, de mi azt gondoljuk, hogy rendkívül sok spórolási lehetőség van ebben a költsé gvetésben, tehát nem azt gondoljuk, hogy az adóterheket kellene növelni, hanem, hogy a körmére kellene nézni a
