Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A szövetkezetről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - UGRIN EMESE, DR. (FKgP - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TELLÉR GYULA (SZDSZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SIPOS IMRE, DR. (FKgP
453 vezetőkkel, valamint a szövetkezeti tagsággal történő konzultáció alapján tettem meg. Ismét a törvényjavaslat hiányosságainak kiküszöbölésé vel szeretnék módosító javaslataimban hozzájárulni egy minden igényt kielégítő, a jövő tagságának az igényeihez alkalmazkodó átmeneti törvény meghozatalához. A 7. § (1) bekezdése régi igényt próbált kielégíteni, és módosító javaslatom arra irányult, hogy a zokat, akik becsületes munkával 15 – 20, esetleg több évet dolgoztak egy adott szövetkezetben, ne legyenek kizárhatók a vagyonnevesítésből, mert személyes problémák miatt és egyéb más módon kényszerültek a szövetkezetet elhagyni, vagy esetleg saját jószántuk ból, bár azt hiszem, ez a kevesebb létszám, inkább az erőszakos eltávolítások vannak többségben; akik ezen paragrafus hatálya alatt nem lennének részesei a nevesítésnek. A módosító javaslatom arra irányult, hogy a törvényjavaslat által 1987. december 31 ut án akik tsztagok, azok minden megkötés nélkül legyenek jogosultak a vagyon nevesítésére. Azóta megegyezés történt a pénzügyi tárcával, és csak utalni kívánnék, hogy 10. § (1) bekezdésére irányuló módosító javaslatom az illeték ingyenességét próbálja bizto sítani úgy a kárpótlandó volt tulajdonosok, illetve örököseik részére, de nem kevésbé a tagi tulajdonnal rendelkező és új területen földdel rendelkező résztulajdonosok részére is. Erre különben demokrata fórumbeli képviselőtársaim csatlakozó módosító indít ványt adtak be, amivel a magam részéről nagyon egyetértek, mert méltánytalanság volna kizárólag a kárpótlandó volt tulajdonosok illetékmentességét garantálni a részaránytulajdonosokkal szemben. A földek kijelölésének a törvényességi felügyeletét úgyneveze tt fórum – már Szabó Lajos képviselőtársam is említette – rendezné. Módosító javaslatomban egy kompromisszumos megoldást javasolnék a tisztelt Háznak elfogadásra. Ugyanis az eredeti törvényjavaslat 3tól 11 főt rendel és biztosít a kárpótlandó tulajdonosok megbízottjaként a fórumba, illetve a bizottságba delegálni. Énszerintem ez nagy létszám, és tulajdonképpen ennek a bizottságnak bizonyos mértékig paritásos, tehát részarányos alapon kell konszenzusra jutnia a földterületek kijelölésével kapcsolatban. Véle ményem szerint sokkal jobb, hogyha kevesebb embernek kell dönteni igazságosan, hamarabb lehet egyezségre jutni. Tehát én azt javasolom, hogy a részaránytulajdonosok képviselője, a kárpótlandók képviselői közül maximum 3 fő, az önkormányzat képviselője és egy a szövetkezet képviselője közül alkossa ezt a bizottságot, amely el fogja dönteni azt a sokrétű követelményt, amelyet a szövetkezeti törvény, az átmeneti törvény, illetve a kárpótlási törvény a földterületek kijelölésével kapcsolatban szab. Szövetkezet i vezetők véleményét tolmácsolom akkor, amikor nagyon aggályosnak látják, hogy ez a sokrétű követelmény egyazon területen bizonyos földterületek kijelölésénél érvényesíthető. Gondolok itt arra, hogy egyezzen meg az átlagos aranykoronaértékkel, a lehető le gközelebb legyen a károsultak lakóhelyéhez, de a megfelelő meliorációs munkák továbbvihetők legyenek, és így tovább. Tehát ez mind nagyon sok követelmény, amelyet egy és ugyanazon terület kijelölésekor végre kell hajtani és figyelembe kell venni. Tehát enn ek a bizottságnak a munkája igen nagy körültekintést igényel. Azt hiszem, hogyha négyöt fővel képviselik magukat a bizottságok egyegy önkormányzat területén, akkor talán jobban és könnyebben tudnak konszenzusra jutni. Az átmeneti törvény 2. § (3) bekezdé sét szeretném módosító javaslatommal olyan módon korrigálni – és kérem a tisztelt Ház támogatását – , amely szerint, ugye 1992. december 31ig van az átmeneti törvény hatálya mezőgazdasági és ipari szövetkezetek esetében. Én azt hiszem, hogy azok a szövetke zetek, amelyek az átalakulási procedurában elöljárnak, és hamarabb meghozták a vagyonnevesítést, illetve az átalakulást, azok ezen közgyűlés határozata után, átalakulásuk és vagyonnevesítésük után kizárólagosan a szövetkezeti törvény hatálya alá tartozzana k. (Közbeszólás jobbról.) De nem 1992. december 31ig. Ez a végső határidő. Tehát akik átalakultak, azok után a szövetkezeti törvény szerint ne lehessen ebbe belekötni, további földet kivenni vagy oda becsatlakozni.
