Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A szövetkezetről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TELLÉR GYULA (SZDSZ)
448 mindegy hogy másik képviselő úr mit mond, mi akarjuk ezt a szövetkezetet, nekünk ez így j ó, és akkor lehessen a szövetkezet olyan, amilyen, és működhessen tovább. Ilyen intézmény talán rejtett módon, talán bizonyos döntési procedúrák zugaiban elrejtve most is benne van, de nem ártana nyílttá tenni ezt az intézményt. A másik fontos dolog, hogy ugyanakkor – erre talán az eddig szólók kevesebb figyelmet fordítottak, ugyanakkor – nagyon fontos érdek fűződik ezzel az átmeneti törvénnyel kapcsolatban ahhoz, hogy bizonyos dinamikus csoportok, amelyek nem akarnak a szövetkezeti keretek között maradni, hanem vagyonnal, földdel saját vállalkozás irányába akarnak menni, akkor is megtehessék ezt jól, és irányíthassák a folyamatot, részt vehessenek a folyamat vezérlésében, ha történetesen a többségi érdek a konzerválás mellett vagy a status quo fenntartása m ellett szól. Ilyen értelmű intézmények kerültek be ebbe a módosító csomagba, de úgy érzem, hogy még a lehetőségek koránt sincsenek kimerítve. Továbbá úgy gondolom, hogy vagyonosztási intézményekben is volna mit finomítani. Megítélésem szerint az árverés in tézményénél, amelyik sokat enyhült azáltal, hogy pénzes árverés helyett csak vagyonjegyes árveréssé változott vissza, sokat finomult ezáltal, úgy gondolom, hogy ennek még mindig igen jelentős konfliktust teremtő ereje van, miután csoportok egymás kirekeszt ésére játszanak az árverésben. Ennél finomabb technikái is létezhetnek a vagyonfelosztásnak. Végül megjegyzem, hogy igen fontosnak tartom az oszthatatlan szövetkezeti vagyon kérdését. Ez ugyan egy korábbi fázisában, illetve korábbi helyein van a törvénynek , tudom, hogy itt igen jelentős kontraverziók vannak, mégis azt állítom, hogy először is a fogyasztási szövetkezetek esetében, ahol a legnagyobb arányú a korábban nem a mostani szövetkezetek és szövetkezők által felhalmozott vagyon, hogy ezt a vagyont ne l ehessen fölosztani. Nincs rá erkölcsi alap, nincs rá jogalap. De bizonyos mértékig így van ez a másik két szövetkezeti ágazatban is. Ezt a vitát nem akarom újra elkezdeni, hiszen erről volt szó. És végül meg lehetne jegyezni, hogy – elnézést kérek, azt his zem elfelejtettem, hogy végül mit akartam megjegyezni. (Derültség, szórványos taps. Közbeszólás: Van ilyen.) De ezzel a mondókámnak koránt sincsen vége, (derültség) hanem beletorkollik voltaképpen egy kérdésbe. Magam azokat az intézményeket, amelyeket itt felsoroltam, igen szükségesnek és a szövetkezeti törvényhez, az eredeti törvényjavaslathoz, vagy Bogárdi képviselő úr javaslatához hozzácsatolandónak vélem. Ráadásul ezt a javaslatot, amelyik az átmeneti törvény két fejezetét érinti, és a két fejezet 25 pa ragrafusából 20ba beleavatkozik, több paragrafust teljesen átalakít és új intézményeket is vezet be, úgy gondolom, hogy indokolt volna alaposabban tanulmányozni – ezt a módosító javaslatot – , és ezért nem tudom, hogy elnök úrnak szándéka volte a részlete s vitát lezárni, de az a kérésem, hogy a részletes vitát még ne zárja le. Tudom, hiszen ott voltam, hogy a gazdasági bizottság ennek a módosító csomagnak az egyes tételeit tárgyalta. De azt is tudom, mivel ott voltam, hogy egy – első fogalmazvány vagy egy első változat volt, ami ott kezünkbe került, és menet közben, vita közben sokat alakult ez a szöveg, sőt első ránézésre azt állapítom meg, hogy még ahhoz a formájához képest is más több helyen ez a szöveg, mint ami a gazdasági bizottság némileg toldozófol dozó műhelyében kialakult. Ugyanakkor olyan megállapodás is született, vagy talán a megállapodás szó erős, de mondjuk, volt egy olyasfajta egyetértés a bizottság tagjai között, hogy azok közül az intézmények közül, amelyeket én hiányoltam ebből a csomagból , még ehhez csatlakozva benyújthassak csatlakozó javaslat formájában. Ezért úgy gondolom, hogy nem alaptalan a kérésem a részletes vita le nem zárását tekintve. Ehhez egy dolgot, vagy két dolgot szeretnék hozzáfűzni, remélem, a másodikat nem fogom elfelejt eni, miközben az elsőt elmondom.
