Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SIPOS IMRE, DR. (FKgP
421 módosító javaslatot, illetve az ehhez hasonló módosító javaslatokat ne támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Szólásra következik Sipos Imre képviselő úr, Független Kisgazdapárt. Felszólaló : Dr. Sipos Imre (FKgP) SIPOS IMRE, DR. (FKgP 33 tagú képviselőcsoport): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden, távirati stílusban, szeretném a módosító javaslataimhoz hozzáfűzésemet eszközölni. Én azt hiszem, hogy egyet kell értenem Rott Nándor képviselő társammal az előzőekben elhangzottakkal, és én is úgy látom, hogy ez a szövetkezeti törvény nem ad alapot, hogy biztosak legyünk egy új, teljesen tiszta szövetkezeti rendszer, továbbiakban újonnan alakuló szövetekeztek korrupciómentes működésében. Ezeket l ettek volna hivatva módosító javaslataim némileg korrigálni. Sajnos, a bizottságok nagy része ezt nem támogatta, illetve csak nagyon keveset közülük. Szövetkezeti vezetőkkel történt konzultáció alapján tettem meg módosító javaslataim egy részét, másik rész ét pedig a hosszú évtizetek óta szövetkezeti környezetben élő, ott dolgozó magánemberként, saját véleményem alapján tettem meg. Én úgy látom, hogy a módosító javaslatok elfogadása nélkül nemigen lesz változás a jövő szövetkezeti életében, és azok a korrupc iók, amelyek eddig a szövetkezetek életét terhelték, ezután is nagymértékben fennmaradnak. Én azt hiszem, hogy a jószándék vezetett akkor, amikor ezeket a módosító javaslatokat beadtam, és a vidéken élő – volt, illetve leendő – szövetkezeti tagok érdekében történt ez. Nekem is meg kell erősítenem Rott Nándor képviselőtársamnak azt az állítását, hogy a vidéki emberek még mindig félnek, nem mernek saját érdekükben felszólalni, saját érdekeiket megvédeni. Éppen ezért törvény adta garanciával kell a vidéken élő emberek érdekeit szem előtt tartani és megvédeni. Csak néhány módosító javaslatomra hívnám fel a figyelmet, és kérném a Ház támogatását, annak ellenére, gondolom, az előterjesztő sem fogja támogatni, és a bizottságok sem támogatták. Itt reagálnék Glattfel der Béla képviselőtársam hozzászólására: véletlenül sem volt szándékomban a nyugdíjasokat a szavazásból kizárni, hanem együttesen – a dolgozó tagokkal együtt – értettem a kétharmados többséget, kiküszöbölvén viszont azt, hogy az eddig – vagyonátmentéssel é s egyéb más korrupcióval – meghozott szövetkezeti döntéseknek a 90%át a jelen szövetkezeti vezetők a nyugdíjasokkal szavaztatták meg, és úgy, hogy azok egyáltalán nem is tudták, hogy miről szavaznak. Erről személyesen – választókerületemben történő fogadó órákon, a tagságtól utólag kapott vélemény alapján – tájékozódtam. Kérem a Ház támogatását: vegye be a módosító javaslatokba és támogassa ezt a módosító javaslatot, hogy igenis a dolgozó tagoknak legyen beleszólásuk a szövetkezet életébe. Nem akarom a nyug díjasoknak a szövetkezetben való működését kisebbíteni, de azt hiszem, hogy a szövetkezet további vitelét a dolgozó tagok ismerik, és nekik kell a saját kezükbe venni a szövetkezet jövőbeni irányítását, hangsúlyozom még egyszer: nem kisebbítvén a nyugdíjas ok szerepét és a szövetkezetben vállalt felelősségét. Módosító javaslattal próbáltam arra a visszásságra megoldást találni, hogy a szövetkezet igazgatótanácsa évente ne egyszer, hanem kétszer legyen köteles beszámolni a tagság előtt, ugyanis az egy év olya n hosszú idő, hogy bármi is történhet ezalatt. Példa erre az utóbbi években kialakult szövetkezeti gyakorlat, amely a tagság előtt – esetleg – eltitkolásra került, és nem kap propagálást. Így én azt hiszem, az évente kétszeri beszámoló bővebb és reálisabb tájékoztatást ad a közgyűlésnek és tagságnak. Csak tag lehessen igazgatósági tag – címmel adtam be egy másik módosító javaslatot, ugyanis nem lehet a közgyűlés hatáskörébe vonni, hogy ez alól felmentést adjon, ugyanis – mint az előbb
