Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Határozathozatal az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1989. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TOMPA SÁNDOR (MSZP)
43 Szó esett egy módosító javaslatról, aminek az a lényege, hogy ez elhagyni javasolja ezeket a tanácsokat. Nem kívánja bevezetni. Ez a módosító javaslat nem talált a bizottságokban támoga tásra. Én röviden amellett érvelnék, hogy talán mégiscsak ez lenne a legjobb megoldás. Nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy belássuk, hogy megyei szinten is a munka világának a legkülönbözőbb vonatkozásai kapcsán merülhet fel még az érdekegyeztetés szüks égessége. Tehát mindenféleképpen arra kellene törekedni, hogy az érdekegyeztetés intézményrendszerét és mechanizmusát egységesen szabályozzuk, egy törvényben szabályozzuk, és több fokozatban, úgy, ahogy arra valóságos igény van, teremtsük meg. Most a Munka Törvénykönyve nagyon kis mértékben érinti, éppen hogy csak említi az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, nem foglalkozik annak részletes működésével, viszonyaival, de kísérletet sem tesz arra, hogy ezt megyei szinten megoldja. Ezért nekem az a véleményem, h ogy az ilyen kiragadott szabályozások, amikor ez az igény megmutatkozik ebben a módosításban is, valóban létezik megyei szinten is, és ezt megpróbálja ez a törvénymódosítás itt kiragadva szabályozni, külön a valóságos igényektől, ez nem jó. Véleményem szer int ez nem megfelelő, nem elfogadható megoldás. Ezért látom én is úgy, hogy el kellene hagyni a törvénymódosító javaslatnak ezt a rendelkezését, és törekednie kellene a Kormánynak arra, hogy az érdekegyeztetést egy törvényben, egységesen szabályozza. A más ik dolog, amit megemlítenék én is: nem tartom feleslegesnek, hogy minél többen és minél többször hangot adjuk ennek, az a végkielégítés és a munkanélküli segélyezés viszonya. A Munka Törvénykönyve a munkavállalók számára lehetőséget biztosított, adott vala mit, megteremtette a végkielégítés intézményét, ugyanakkor a Kormány mostani törvénymódosításában ezt egyszerűen semmissé teszi. Nem lehet a két dolgot összemosni, hiszen amellett, amit itt már elmondtak ezzel kapcsolatban, az is lényeges szempont, hogy te ljesen más forrásokból táplálkozik a két dolog: a végkielégítést a munkaadók adják, a munkanélküli járulékot pedig a Szolidarítási Alapból, nagyrészt a munkavállalók befizetéseiből hozzuk létre, és így válik egy kényszerű megoldássá a munka nélkül maradt m unkavállaló számára. Ezért, mint ahogy azt kérem, hogy mégiscsak hagyjuk ki a törvényből a megyei foglalkoztatási érdekegyeztető tanácsot és ezt próbáljuk meg elfogadhatóbban szabályozni, ezt az igényt, azt is kérem befejezésül, hogy a törvényből ugyanígy maradjon ki ez a cikkely is. Legyen valóságos lehetőség a munkavállalók számára a végkielégítés is és a munkanélküli segélyezés is, ha már egyszer erre szükség van. Köszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Szólásra következik Tompa Sán dor képviselő úr, MSZP. Felszólaló: Tompa Sándor (MSZP) TOMPA SÁNDOR (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Filló Pál képviselőtársammal nyújtottunk be módosító indítványokat a szóban forgó törvényjavaslathoz, amelynek a száma 3647es és öt témakört érintettünk ebben a módosító javaslatban. Ezek közül én háromra szeretnék nagyon röviden kitérni és ajánlanám képviselőtársaim figyelmébe ezeket a javaslatokat. Kezdeném azzal, ami egyszerűbb és itt már a mai délután többen is támogatásukról bi ztosították, legalábbis az ellenzéki oldalon. Nevezetesen arról van szó, hogy a végkielégítés, illetve a munkanélküli járadék folyósítása egymást kizárja a törvényjavaslat szerint. Mi magunk is ez ellen szólalunk fel és ezt a passzust – mint ahogy az előttem szóló Vass István is említette és többen mások – elhagyni javasoljuk. És szintén viszonylag egyszerű, bár nem jelentéktelen kérdés, amit a 4. pontjában fogalmaztunk meg ennek a módosító javaslatnak, de amely a munkaerőfejlesztő és k épző központok feladatkörét
