Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - TELLÉR GYULA (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - TELLÉR GYULA (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - TELLÉR GYULA (SZDSZ)
414 Végül megjegyzek egy hivatkozást, amelyet nagy előszeretettel idéznek azok, akik szerint a szövetkezet is tőkéstársaság. Azt tudniillik, hogy Dániában nincsen szövetkezeti törvény, és mégis tudjuk, hogy Dánia – hagyományos kifejezéssel élve – szövetkezeti mintaország, tehát hogyha nincsenek szabályozva ezek a bizonyos kritériumok, amelyek a szövetkezeteket a tőkéstársaságtól elválasztják, attól még létezhetnek szövetkezetek, és legjobb volna e szerint az érvelés szerint vagy pontosabban ennek az érvelésnek az elfogadói szerint legjobb volna, ha Magyarországon sem volnának ilyen jellegű kritériumok. Ezzel kapcsolatban csak annyit jegyzek meg, hogy nézetem szerint megint nemcsak a szövetkezeti jogot egymagában kell vizsgálni, d e nemcsak azokat a további jogszabályokat, illetve intézményeket, amelyek a szövetkezeti jogot körülveszik, hanem azt a társadalmi szövedéket is, amelyikben a szövetkezet megjelenik és megvalósul, mert könnyen lehet, hogy azok az értékek, amelyeket a szöve tkezet megvalósít, ebben a társadalmi miliőben gyökereznek olyan erősen, hogy beszüremkedve a társaságba, eleve szövetkezetet hoznak létre. Történetesen Dániában ez a helyzet. (Több közbeszólás: Hol a miniszter?) Köszönöm szépen a jelzéseket. A szövetkezet eknek legfontosabb jellemvonása, legfontosabb funkciója, amelyiken a szövetkezet és a társaság közötti különbség elmosása alapul, az az igény, hogy a szövetkezet ugyanolyan intenzíven vonhasson be külső tőkét a működésébe, mint ahogyan azt a tőkéstársaságo k teszik. Nos, úgy gondolom, hogy ez nagyon akceptálandó és akceptálható dolog, de úgy gondolom, hogy amit ebben az irányban a szövetkezeti törvény az üzletrész bevezetésével és méghozzá a forgatható üzletrész bevezetésével tesz, az tökéletesen elegendő, m ert már ha ezt a forgatható üzletrészt jobban honoráljuk a jövedelemelosztással, mint ahogyan a társaság igénybevételét vagy a társaságba bevitt munkát honoráljuk, akkor már bizony nem arról van szó, hogy egy szövetkezetet elmozdítottunk a tőkéstársaság fe lé bizonyos gazdasági célszerűségeknek az alapján, hanem arról van szó, hogy a formát átvittük a tőkéstársasági formába. Ezért úgy gondolom, hogy van bizonyos minimum, amelynek meg kell valósulnia ahhoz, hogy egy szövetkezetet szövetkezetnek lehessen nevez ni. Úgy gondolom, hogy ez a törvényben igen helyesen és engedmények nélkül benne szereplő "egy tag – egy szavazat" elve. Így gondolom, hogy a tőke szavazatarányát korlátozni kell. Ilyen korlát a szövetkezeti törvényben nincsen. Magam módosító javaslataimba n ezt javasoltam, elsősorban a jogi személy szövetkezeti tagok szavazatarányának a korlátozása révén. Másodszor nézetem szerint ilyen lehet a közös célnak az előírása, tehát hogy csak olyanok léphessenek be a szövetkezetbe, akik egy közös cél vagy több köz ös cél megvalósításán dolgoznak, de ez tőkehasznosítás ne lehessen, és ez elé korlátokat kell állítani. Ilyen korlát, amelyről már az előbb beszéltem, a jövedelemelosztásba beépített korlát, amelyik megakadályozza, hogy a jövedelem túlnyomó többségével a b evitt tőkét honorálják, és végül ilyen fontos korlátnak gondolom, hogy a szövetkezet alkalmazottainak a számát korlátozza valamilyen módon a törvény, amit egyébként az eredeti szöveg nem tesz. Nem akarom elismételni azt a példát, amelyet az általános vitáb an már egyszer idéztem, hogy előállhat az a helyzet, hogy egy igen kicsiny csoport, a szövetkezeti törvény által megengedett öt fős csoport, amelynek ráadásul esetleg a nagyobbik része jogi személy, több száz fős üzemet birtokol, tehát több száz főt foglal koztat, és utána ezeknek a jövedelmét tőkearányosan osztja el, amire ugyancsak a jelen törvény lehetőséget ad. Még egyszer hangsúlyozom, egy ilyen konstrukcióban, amelyet a törvény lehetővé tesz, semmilyen szövetkezetszerű nincsen, és nincs értelme. Módosí tó javaslataim, amelyeket benyújtottam, illetve amelyekhez saját magam újabb csatlakozó módosító indítványokat nyújtottam be az eredeti javaslataimban foglaltaknak a finomítása céljából, ezeknek a szövetkezeti határoknak a törvényben való megjelenítését és megvédését célozzák. Kérem képviselőtársaimat, hogy gondolják meg, hogy akarnake egy szövetkezeti törvénynek nevezett, valójában azonban társasági törvényt létrehozni, illetve megszavazni, vagy pedig meg akarják engedni, hogy aki szövetkezet akar lenni, az lehessen szövetkezet, és aki ebbe nem fér bele,
