Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF)
399 összhang körében. Előre megjegyzem, hogy Varga Mihállyal minden tekintetben ebben a két kérdésben egyetértek. A titoktartásnál mind a már említett kérdésben, mind pedig az ad óhatóság tudomására jutott titkok kérdésében messzemenően egyetértek azzal, hogy alkotmányossági problémát vet fel az, hogyha a titkot itt valamilyen formában feloldanák. De meg kell jegyeznem azt is, hogy ha például olyan nyilvántartásokról, mint az ingat lannyilvántartás vagy a cégjegyzék, a cégnyilvántartás, másodkézből adnak információkat, abban az esetben ezeknek az információknak a pontossága már megkérdőjelezhető. Ugyanis ezeknek a nyilvántartásoknak nagyon fontos eleme az időszerűség. Hogyha másodké zből adnak információt, nem biztos, hogy közben ezek az információk már nem változtak meg a hiteles nyilvántartásoknál. Tehát egyáltalában nem látom értelmét annak, hogy a két legfontosabb példánál ne a megfelelő hatáskörrel és hitelességgel rendelkező sze rvek adjanak tájékoztatást, hanem ez esetleg átkerülhessen az adóhatósághoz, ha az adóhatóság ezekkel az információkkal rendelkezik. A jogalkotási törvény körében pedig egy időbeli összefüggésre szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét. A Kormány el őterjesztett egy olyan törvényjavaslatot, amely egyébként kétharmados támogatottságot igényelt volna, amely bizonyos adómegállapítással kapcsolatos jogköröket lehetővé tett volna, hogy a Kormány bíráljon el, ha a Parlament ehhez hozzájárul. A most tárgyalá sra kerülő törvények jelentős részénél vannak olyan elemek, amelyek azzal a feltételezéssel készültek, hogy a Kormány ezt a felhatalmazást a Parlamenttől meg fogja kapni. Ebben a törvényben is van ilyen rendelkezés, éppen az időbeliséget érintően. Nem közö mbös egy vagyonnyilatkozatnál, hogy mikor kell egy vagyonnyilatkozatot megtenni. Az adózással szoros összefüggésben van. Ennek a megállapítását a Kormány részére leadni – álláspontunk szerint – nem lehet, mert a jogalkotási törvény nem teszi lehetővé. Az a dózással kapcsolatos ilyen kérdésekben csak a Parlament hozhat döntést. Éppen ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ha már Mészáros Istvánnak nem volt módja, hogy az észrevételeit elmondja a törvénynek a lényegesebb részeiről, azért legalá bb ebben a körben, amelyet én interpretáltam az ő indítványaiból, szíveskedjék ezeket megfelelően figyelembe venni, mert nagyon sok embert érintenek. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Vékony Miklós a Magyar Demokrata Fórum részér ől. Felszólaló: Dr. Vékony Miklós (MDF) VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF) Tisztelt Ház! Én a kafkai és orwelli hasonlatok helyett inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az elmúlt évben 41 milliárd forint összegű adóhátralék keletkezett a bevallott jövede lmek alapján, tehát teljesen egyértelmű, hogy a nagy összegű adóhátralék volt az, amely a pénzügyi kormányzatot a tavaly elfogadott, az adózás rendjéről szóló törvény megváltoztatására, módosítására késztette, szigorúbb adózási jogszabályok bevezetésére. M ásrészt Szigethy István képviselőtársam felszólalása volt inkább az, ami engem is szólásra késztetett, hiszen az ő érveléséből arra az álláspontra juthattunk, hogy a bizottságok esetleg nem kellő mélységben vitatták meg a kérdéseket. Hát, azt hiszem, hogy az adózás rendjéről szóló, jogszabálymódosítással benyújtott törvénymódosító indítványnál ez abszolút nem áll, hiszen az alkotmányügyi bizottság teljes részletességgel minden módosító indítványt megvitatott, és számomra legalábbis a Pénzügyminisztérium fe lkészült szakértői egyetlenegy kérdést sem hagytak homályban. Nagyon röviden a Varga Mihály és Szigethy István által felvetett kérdésekre szeretnék reagálni, elsőként a vagyonnyilatkozatra. Ezt a vagyonnyilatkozatra vonatkozó szélesebb bevallási kötelezett séget folyamatosan támadja az ellenzék. Ez, azt hiszem, hogy egy félreértésen alapul. Itt nem vagyonadóbevallásról van szó, hanem a vagyonnyilatkozat célja kettős: egyrészt a jövedelemadó ellenőrzésének hatékonyabb eszközéül kíván szolgálni, más szempontb ól viszont az adózó védelmét szolgálja.
