Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
373 apasztó beruházás okat. Azzal sem lehet egyetérteni, hogy a társasági adókulcsok szintjére kell távlatban csökkenteni a legmagasabb adókulcsokat a személyi jövedelemadózás terén. Az indoklás az volt, hogy a vállalkozó megoldási útja egyszerű, osztalékban fizetteti ki magána k a jövedelemrészt, amit nem személyi jövedelem formájában óhajt megszerezni. Valójában a legtöbb állampolgár jövedelmei sokrétűek, hisz épp e sok különböző jövedelemforrás létezése indokolta a személyi jövedelemadózás bevezetését. Így nem olyan egyszerű a személyi jövedelemadóalapból az átjárás a társasági adóba. Fel kell hívnom képviselőtársaim figyelmét, hogy az adókulcscsökkentés politikai, parlamentarizmust érintő kérdés is. Se szeri, se száma azoknak a véleményeknek, riportoknak – újságban bőven olv asható ilyen, a rádióban, tvben személyesen is hallottam már efféle megnyilvánulást – , amelyek szerint mi, képviselők átlagban 40 – 50 ezer forintokat viszünk haza havonta, vagy még ennél is többet. (Közbeszólások.) Így van, olyat is hallottam. Hiába is kül dözgeti egyik képviselőtársam 20 684 forintról szóló fizetési ívének fénymásolatát, az ilyen híreket terjesztő sajtótermékeknek, a valóság közlése már nem illett bele a szerkesztő koncepciójába. Nincs mit tennünk. Van egy olyan manipulált társadalmi közeg, aminek létezését tudomásul kell vennünk. Senki nem mossa le rólunk a vádat, ha úgy döntünk, hogy az 500 000 forint feletti jövedelmek adókulcsát önmagunk érdekeit szem előtt tartva csökkentettük. Újonnan kialakult – még gyenge lábon álló – demokráciánkban – a szociális feszültségek hazai mértéke közepette, a valós tájékoztatást szolgáló lehetőségek hiányában, a költségvetés jövő évi forráshiánya árnyékában – nem szerencsés a törvényjavaslat szóban forgó adómérséklése, és különösen nem a Parlament általi sz embesítése. Második javaslatomra csak röviden utalok. Maradjon meg a 10 évnél régebben tulajdonban lévő ingatlanok adómentessége azok elidegenítése esetén, hiszen nyilvánvaló: akik jövedelemszerzés, spekulációs céllal adnakvesznek ingatlanokat, azok ezt a z ügyletet 10 éven belül lebonyolítják. A 10 éven túl birtokolt ingatlanok eladási és vételi árkülönbözete szinte teljes egészében inflációs pénzhigulásból adódik, ezért adóztatásuk indokolhatatlan egy olyan országan, ahol nem stabil az árszínvonal és az i dén is 35 – 36%os fogyasztói árszintnövekedés várható. A bizottsági vitákon felmerült, hogy az ilyen jellegű adók léteznek nyugati országokban is, de az is egyértelműen elhangzott, hogy ezekben az országokban stabil a nemzeti valuta, valós jövedelemtartalma t, és nem pénzhigulást adóztatnak meg. Kérem képviselőtársaimat, fogadják el javaslatomat, vagy bármely más olyan javaslatot, amely elkerülné az infláció megadóztatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik S oós Károly Attila képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Átadom az ülés vezetését Szűrös Mátyás alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el.) Felszólaló: Soós Károly Attila (SZDSZ) SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Elnök Ú r! Tisztelt Ház! A vita eddigi folyamán számos olyan kérdésről beszéltek, amelyekről én is szerettem volna, így végül is egy kérdésre szeretnék szorítkozni, éspedig a tételes költségelszámolás bevezetésének a problémájára. Már az általános vitában is utalt am arra, hogy elvileg el kell fogadni a tételes költségelszámolás megoldását. A jövedelemadó az jövedelem- és nem bevételadó. Most gondoljuk el, hogyha ugyanaz az átalány vonatkozik arra, aki egy részvénytársaságban igazgatósági tag és ezért kap évi 300 ez er forintot, meg mondjuk arra, aki nagy anyagigényű terméket termel, akkor ugye ugyanazzal a költségátalánnyal ezt a két bevételt adóztatni, az fölöttébb igazságtalan. Ugyan szélsőséges esetben gyakorlatilag mindig adódnak ilyen igazságtalanságok még egyéb ként eléggé hasonló tevékenységek
