Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1989. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
330 a Szolidaritási A lap átvállalja. Mi a magunk részéről a bizottságnak azt a javaslatát támogathatónak tartjuk, igaz, hogy ezáltal a Szolidaritási Alap eredetileg tervezett 3 milliárd forintos megtakarítása 2 milliárdra csökken, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy ez kon cepcionálisan illik elképzelésünkbe, ezt tehát támogatni fogjuk. Tehát akkor, amikor itt a munkanélküli járadék és a kötelező végkielégítés egymáshoz való viszonyáról beszélünk, akkor ez alatt a magam részéről már értem az előbb említett szociális és alkot mányügyi bizottság javaslatának elfogadását is. Ugyancsak exponált kérdéssé vált a közhasznú munkavégzés kérdése a vita során. Ezzel összefüggésben nagyon röviden azt szeretném leszögezni, hogy a megfelelő munkahely követelményeit kielégítő közhasznú munka felajánlása ugyanolyan munkalehetőségnek tekintendő, mint bármely más munkahely kiközvetítése. Ennek visszautasítása tehát a Munkaügyi Központtal való együttműködés törvényben meghatározott feltételeit sérti, és ebből egyenesen következtethető tehát, hogy ez alapján megszüntethető a járadék folyósítása. Itt nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, hogy ez természetszerűleg csak akkor következhet be, ha a felajánlott munkahely jogi értelemben megfelelőnek minősül. A megfelelő munkahely pedig egy jogilag garantá lt zárt fogalmat jelent ebben az esetben. Ugyancsak központi kérdéssé vált a vita során – és több képviselő megfogalmazta aggályát – a munkanélküli járadék felső határának csökkentésével kapcsolatban. El kell ismernem, hogy ez a módosítás a magasabb átlagk eresettel rendelkezőket valóban sújtja, azonban el kell mondanom azt is, hogy jelenlegi adataink szerint a járadékban részesülőknek mindössze 5%a kap 14 ezer forintot vagy annál magasabb járadékot, és közel 70% azoknak az aránya, akiknek a járadéka viszon t a minimálbér összege körül mozog. Végül még egy érvet szeretnék említeni a módosítás mellett, ez pedig az új munkaviszony létesítésének ellenérdekeltsége. A vitákban sokan kifogásolták, hogy a munkanélküli járadékfolyósítás második szakaszának idő tartamát a felére javasoljuk csökkenteni. Az ellenvetések azt nehezményezték, hogy a munkanélküli járadék rendszeréből kikerülőket nem védi egy második szociális segélyező, ellátó rendszer. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani azt, hogy a Kormány 1992be n a munkanélküli ellátásból kiszorulók számára egy új típusú szociális ellátást vezet be, a részletek kidolgozása jelenleg folyik. Annyi már most bizonyos, hogy a rendszer alapját az önkormányzatok és a munkaerőpiaci szervezetek szoros együttműködése fogja képezni. Végezetül és befejezésül egy kérdéskörről szeretnék még szólni, nevezetesen a módosító javaslatokról; ezek közül a különösen nagy vitát kiváltó Országos Képzési Tanács és az átképző központok törvényi megjelenítése körül kibontatokozott vitára go ndolok. A hozzászólások, a benyújtott képviselői indítványok jelentős része javasolta a vonatkozó jogszabályi rendelkezések elhagyását. Az Országos Képzési Tanács és az átképző központok védelmében a következőket szeretném elmondani. Az Országos Képzési Ta nács és a képzésekkel kapcsolatos, már működő érdekegyeztetés fóruma, amelyet az Érdekegyeztető Tanács határozattal hívott életre. Önök is jól tudják, hogy a képzés, átképzés az aktív foglalkoztatáspolitika egyik kulcsfontosságú kérdése és eszköze. Ezért i s fontos egy olyan fórum megléte, amely a szociális partnerekkel egyeztetett felnőttképzési és átképzési stratégiák kidolgozását, a munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodó, rugalmas képzési programok koordinálását elvégzi. Álláspontom szerint tehát az OKT tö rvényi megjelenítése nem sérti a foglalkoztatási érdekegyeztetés fórumának, vagyis a munkaerőpiaci bizottságnak a hatáskörét, éppen ellenkezőleg, világossá válnak a feladatok, letisztulnak a hatáskörök, és mindebből, törvényi szabályozottságuknál fogva, ga rantáltan megteremtődik egy összehangolt együttműködés lehetősége. A munkaerőfejlesztő és átképző központok vonatkozásában a hazai rendszert a kormányzat a világbanki program keretében két országgyűlési bizottság egyetértésével építi ki. A hálózat kialak ítása nem új intézmények megjelenítését jelenti, hanem alapvetően a már meglévő intézmények kapacitását hozza mozgásba. A kialakuló hálózat a szakképzés egész intézményrendszerének és tartalmának megújításához is jelentősen hozzájárul.
