Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - UNGÁR KLÁRA (FIDESZ)
257 A Kereskedelemfejlesztési Alap a tavalyi évben előre lekötelezett, tehát elő re meghatározott alap volt. Ezért mi a tavalyi évben nem is nagyon foglalkoztunk vele, vagy nem is nagyon tudtuk megkritizálni. És idén is úgy gondoljuk, hogy azt a tevékenységet, amit úgy hívnak, hogy trade promotion, tehát azt a tevékenységet, amely az o rszág propagandája, illetve az ország exportját növelő propaganda kifejtésére való, vásárokra járást támogatni kell. A Befektetési Alapról viszont azt kell elmondani, hogy léte, miközben talán még szükséges is lehetne, így önmagában, külön e minisztériumná l semmiképp sem. A Pénzügyminisztériumnál van egy Munkahelyteremtő Alap, van egy Elmaradt Régiókat Támogató Alap, van egy Infrastruktúrafejlesztő Alap. Tisztelettel kérdem, hogyha egy normális vállalkozásfejlesztést, ha egy egészséges régiófejlesztést óha jt a Kormány, akkor miért nem látja be, hogy legelemibb érdeke volna ezeket a pénzeket összegyűjteni: így körülbelül 10 milliárd forint volna már a Pénzügyminisztérium kezében, amivel valóban egy régióért egy vállalkozásfejlesztési programot végezhetne. Te hát a Befektetési Alap létét egy esetben tudjuk elfogadni, hogyha a Pénzügyminisztériumhoz kerül, és a Kormány rövid határidőn belül a vállalkozásfejlesztési programját bemutatja, vagy egy újságban közhírré téteti és megismerhetjük. A Pénzügyminisztérium f ejezettel is szívesen foglalkoznék, de úgy gondolom, hogy Kupa miniszter úrnak már így is nagyon sok dologra kell majd válaszolnia, ami így a háta mögött elhangzott, mert valahogy nem tartotta annyira fontosnak ezt a vitát, hogy személyesen jelen legyen. V an egy része a költségvetésnek, amit mindenképp szeretnék az ő jelenlétében érinteni, és ezért majd a részletes vitában fogom elmondani: ez a Parlament által még nem elfogadott államháztartási törvénytervezet és a jelenlegi törvénytervezet államháztartási részének kapcsolata. Röviden a két minisztériumról ennyit, és most általában szeretnék a költségvetésről és a költségvetés fontosságáról beszélni. Oláh képviselőtársam – hogy Dénes képviselőtársamat ne említsem – ma megkérdőjelezte azt, hogy miért beszélün k tárcákról, tevékenységükről, a Kormány eddigi munkájáról. Az a benyomásom alakult ki az elmúlt egy, másfél, két napban, hogy többen a képviselők közül sem látják – ugyanúgy, ahogyan én – , hogy mire való a költségvetés, és mit is jelent. A költségvetés, t isztelt uraim és hölgyeim, a közpénzeknek a közösségi fogyasztásra történő elköltése, és annak eldöntése, hogy mely közösségi fogyasztást tartjuk fontosnak, melyet tartunk állami feladatnak, melyet látunk indokoltnak és indokolatlannak. Hogy ezt el tudjuk dönteni, ahhoz nagymértékben hozzásegít minket az, hogy az eddigi állami feladatokat végigvesszük, a Kormány eddigi tevékenységét végigvesszük és minősítjük. Tehát ha a valódi jövedelemtulajdonosoktól adó formájában beszolgáltatott pénzt és annak különböző célokra történő elköltését nem vizsgáljuk meg felelősségteljesen és alaposan, akkor, azt hiszem, hogy alapvető feladatunknak, képviselői feladatunknak nem teszünk eleget. A költségvetési irányelveknél, a költségvetési irányelvek tárgyalásánál feltettünk m ár a szakminisztériumnak számos kérdést, amelyek egyrészt a bevételek nagyságára, másrészt a kiadások nagyságára vonatkoztak, és sajnálattal állapítottam meg, hogy a költségvetési irányelvek vitájának végéig nem kaptunk ezekre választ. Azért sajnálom ezt, mert a költségvetési irányelvek elfogadásakor a költségvetési hiány nagyságát gyakorlatilag eldöntöttük. Tehát ebben a pillanatban, amikor a költségvetést tárgyaljuk, a költségvetési deficit nagysága adott, s ettől azt gondolom, senki, legalábbis fölfele n em óhajt eltérni. Ezt a hihetetlenül magas költségvetési deficitet, amit 60 – 80 milliárd forintban határoztunk meg, vagyis a tisztelt Ház megszavazta, ezt a FIDESZfrakció továbbra is magasnak tartja. Azért tartja magasnak, mert a vállalati szféráktól veszi el majd a hitellehetőséget, mert az értékpapírpiac összeomlásához vezethetnek azok az államkötvények, amelyeket a deficit finanszírozására ki kell majd a Magyar Nemzeti Bankon keresztül és egyéb bankokon keresztül a piacra dobni, és azért, mert ha mindez nem történik meg, akkor inflációt fog okozni.
