Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TIRTS TAMÁS (FIDESZ)
241 Az előrelátó gazdálkodást az segítené, hogyha a normatívák évrőlévre nagyjából változatlanul megmaradnának, több évre garantálva lennének az önkormányzatok számára is ezek a bevételek. Sajnos, úgy látszik, hogy ez nem tartható. A FIDESZnek itt – a részletes vitában majd ki fogjuk fejteni, de már elhangzott, többek közt Frajna Imrétől, hogy – a bölcsődei normatíva bevezetésére van egy konkrét javaslata, valamint Sasv ári Szilárd is utalt rá, hogy az oktatási preferenciákat szem előtt tartva nagyon fontosnak tartjuk, hogy a középiskolai normatívát egységesen 63 ezer forintra emelje fel a kormányzat, és ezzel tulajdonképpen a szakközép- és szakmunkásképzést is egységesít ené a középiskolai normatívával: 5. § q) tól t) pontig. További konkrét javaslataink lesznek ebben. A diákotthoni ellátás normatíváit kívánjuk emelni, valamint, ha ezek egységesek, akkor a fogyatékos gyermekek kiegészítő támogatását is emelni kívánjuk. A n appali tagozatos általános iskolások számára 5000 forinttal többet kívánunk az eddigi normatívánál, és a be nem iskolázható 1416 éves korosztályban, ahol 9. és 10. osztály lesz, a kisegítő hozzájárulásnál mintegy 8000 forinttal javasolunk többet. A javasl ataink csak hogy mennyire rugalmasak és kompromisszumosak, felolvasnám a fővárosi átlagköltséget a tervezett normatívákhoz képest, hogyha erre még némi türelme van a tisztelt Háznak. Az állami normatívák így néznek ki a mostani költségvetésben: Szociá lpolitikára 3200 forint, a főváros átlagköltsége 4500, gimnáziumi oktatásra 49 000 forint az állami normatíva, a fővárosban 53 100 forint, idősek és fogyatékosok szállásbiztosítására 4900 forint az állami normatíva, a fővárosban ezzel szemben átlagban 122 850 forintot fordítottak. Tehát jóval magasabbak voltak már idén is az előirányzatoknál a kiadások. Az állami hozzájárulás után a címzett és céltámogatásokról csak annyit, hogy a FIDESZ a maga részéről nem tudja elfogadni azt az eljárást, ahogy idén a címz ett és céltámogatásokat tárgyaltuk. Az itt mutatkozó 25 milliárd forintos növekedésnek örülünk, bár elképzelhetőnek tartottuk volna egykét oktatási vagy környezetvédelmi szempont beemelését. Azt viszont mindenképpen fenntartjuk, hogy jövőre ennek a tárgya lását jóval előbbre kell hozni. Nem tudjuk elfogadni azt, hogy a belügyminiszter és maga a minisztérium levezényelte a címzett és céltámogatásokról való pályázati szavazást, s a parlamenti képviselőket mintegy pecsétnyomónak használta a már előtte elbírált pályázati rendszernél. Azt sem tudjuk elfogadni, hogy a hátrányos helyzetű önkormányzatok esetében a Kormány saját hatáskörében fog dönteni a kiegészítő támogatásról. Meggyőződésünk, hogy erről az önkormányzati törvény szellemében csak a Parlament dönthet . Végezetül a forrás, kiadás mellett idéznék abból is, hogy milyen kiadásokat irányoz elő a költségvetés az önkormányzatok számára. Az önkormányzati kiadásoknál a szociális érzékenységéről híres Antallkormány az önkormányzat által a lakosság számára szolg áló segélynél ezt írja – II. kötet 861. – : "Az önkormányzatoknak kell megbírkózniuk a lakosság széles körében jelentkező szociális problémákkal. Mintegy 35 ezren részesülhetnek rendszeres és 500 ezren rendkívüli segélyben", vagyis egy egyszeri segélyben az önkormányzatok által. Tehát körülbelül ez az a kör, amit az önkormányzat a jövő évi szociális feszültségekből az állam által finanszírozni tud. Végezetül pedig a kis színes, amit beígértem. A határátkelőhelyek fenntartása, valamint a határnyiladék tisztít ása témakörében a következőt írja elő a költségvetés: "Azok az önkormányzatok, amelyek a határövezetben vannak, speciális, 65 ezer forintos támogatásért fordulhatnak a Kormányhoz." Ezt írja ennél a pontnál – I. kötet 152es: "A
