Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
213 eg yezség arról, hogy a jövedelem a jövedelemtermelő és az állam között milyen arányban osztozkodik. Ha ezt az elvet az előterjesztők, vagy mondjuk a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoki beszédét előkészítő szakértők értenék, akkor nem okozna számukra ros sz álmokat egy olyan elvárás, hogy az induló vállalkozás – az indulás fokozott kockázatára hivatkozva – az általa termelt jövedelmekből azt az ajánlatot teszi, hogy ne 80%ot központosítsanak, vagy központosítson az állam, hanem mondjuk csak 40 – 50%ot. Tal án nem éreznék akkor elvtelenségnek, ha az elmaradott térségekben, kistelepüléseken a jellemzően alacsony kereslet miatti nagy kockázat alapján itt is egy kisebb osztozkodásra kerülne sor, a támogatásokkal egyébként kivonuló állam éhsége oldaláról. Egy hat odik osztályos, matematikából legalább négyes eredményt elérő tanuló segítségével még az is megvilágítható, hogy amennyiben egy meghatározott területen az adóalaphoz kötött kedvezményből a tervezettnél többet, esetenként nyolcszor többet vehettek figyelemb e az érintettek, akkor az állam, az egyéb hallatlan sikerein túl, közvetlen adóbevételre is pont nyolcszor többre tesz szert erről a területről, mintha ezt a kedvezményt nem alkalmazta volna. Így a kedvezmény megszüntetése gazdaságilag irracionális, kizáró lag az irigység motivációjára utalhat. Itt szeretnék egy elemet kiemelni a beterjesztett adótörvények sokaságából, de ez a példa megítélésem szerint jól jellemzi valamennyi adótörvénytervezet szakmai és filozófiai szintjét, ugyanakkor a jövőre né zve ez a példa iránymutató lehet, számos feszültségre megoldást kínál. Gondolom, kitalálták képviselőtársaim, hogy ennyire jó véleményem csakis a gépjárműadóról rendelkező törvényjavaslat alapelve, köznyelven az úgynevezett súlyadó lehet. Ez a súlyok alapj án kivetett adó nem csupán a gépjárműtulajdonosok adóztatásában jelent koncepcionális áttörést, hanem felvillant egy szebb, koncepcionálisabb adójövőt. A gondolatot – annak klasszikus jellege alapján – egy színházigazgató barátom vetette fel. Gondolják át képviselőtársaim: ha a súly alapján való adóztatás bevezetésre kerülne a személyi jövedelemadó rendszernél! Remélem, a példáimban érintett képviselőtársaim kellő humorérzékkel nem fognak megbántódni. De gondolják el képviselőtársaim az adómentes Ómolnár Mi klós milyen megnyugvással fogja dr. Torgyán József képviselőtársam adóívét olvasni. Vagy az évek óta elszegényedett nyugdíjasaink e helyzetből adódóan automatikusan adómentesek lesznek. Tehát megmarad a nyugdíj adómentessége. De ismét divatba fog jönni a t ehetősebbeknél az úgynevezett fájn feleség, az, aki megengedheti magának, hogy a feleségét jól tartsa. De számos, jó jövedelmet termelő vállalkozó is örömmel fogja nyugtázni, hogy jövedelmező vállalkozása ellenére is töredéke adót kell fizetnie, mint a pén zügyi kormányzat néhány tagjának, akik például a javaslat hátterében állhatnak. A társasági adó is kínál ezen az elven néhány csemegét. Évek óta érthetetlen a pénzügyi apparátusnak az egyes szellemi tevékenységek adókönnyítései. Azokat mindig az adócsalás alternatívájaként kezelték. Számukra ugyanis a szellemi alkotásoknak, találmányoknak soha nem volt súlya. Most végre megértik és e számukra súlytalan tevékenységek ezek alapján most már elviselhetően lesznek adómentesek vagy alacsony adózásúak. E gondolat kizárja, hogy még egyszer egy ún. eocénprogram kerüljön meghirdetésre vagy igazi nagyberuházásokra kerüljön sor, mivel ezek materiális súlya 100%os adókötelezettséget vonz. Igaz, nem irigylem az amúgy is nehéz helyzetben lévő alapanyaggyártókat, kitermelő ket, gépgyártókat, stb.t. Utalni szeretnék a miniszter úr azon állítására, hogy adómértékeink – például a társasági adó 40%os értéke – , nem túl magasak nemzetközi összehasonlításban. Miniszter úr hozzám hasonlóan tudja, hogy az adómértékek jelentősége ak ár el is hanyagolható, ha az adóalapot manipulálom. A számviteli törvény nemzetközi jelentőségét egy párhuzamos számítási modell előírásával, a jövedelem helyett a vagyon, a beruházás, a költségek sokszoros adóztatásával, adóalappá tételével
