Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - VASS ISTVÁN (SZDSZ)
1261 VASS ISTVÁN (SZDSZ) Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A részletes vitában az általam benyújtott módosító javaslatok mellett szeretnék érvelni. Az a véleményem, hogy a törvényjavaslat szellemisége és megfogalmazása sokszor, sok esetben nagyon ellentmondásos, elfogadhatatlan, nehezen értelmezhető, ami oda vezethet, hogy – csak úgy, mint eddig – itt is deklaráció szinten jelenjenek meg jogosultságok, amelyek a gyakorlatban nagyon nehezen lesznek érvényesíthetők. A 3. §ban együttműködési kötelezettségeket ír elő a törvény a munkáltató részére, és úgy érzem, hogy nem teljes a felsorolá s, mert említi az üzemi tanácsokat, ugyanakkor nem említi a szakszervezeteket. A Munka Törvénykönyve a szakszervezetek tevékenységéről is rendelkezik. Ezért fontosnak tartanám, hogy itt ők is fel legyenek sorolva, tehát kiegészíteni kívánom ezt a paragrafu st a szakszervezetek megjelölésével. A munkáltató, illetve a munkavállaló tevékenységére tartalmaz szabályozásokat a 3. § (3) bekezdése. Én pontatlannak ítélem az itteni megfogalmazásokat. Ugyanis a munkáltató jogos gazdasági érdekeit említi a szöveg, ez v éleményem szerint nagyon szabadon értelmezhető, a munkavállaló viszonylatában a törvény ezt kifejezetten előírja. A jogszabályi feljogosítás – úgy érzem – szükséges a munkáltatóval szemben is. Ilyen formában azt javaslom, hogy a munkáltató jogszabállyal ne m ellenkező érdekeiről beszéljünk a jogos gazdasági érdekek helyett. Amennyiben itt nem változtatunk, akkor itt is tetszés szerint, igény szerint adott esetben egészen tágan értelmezhető ez a dolog, és a munkavállaló igen hátrányos helyzetbe kerülhet a gya korlatban. A 17. § (1) bekezdése az érdekvédelmi szervezetek tájékoztatási jogáról szól. Itt sem tartom megfelelőnek a megfogalmazást, hiszen az érdekvédelmi szervezeteknek igen tág területen van a gyakorlatban és az elméletben is jogosultsága a tájékoztat ással kapcsolatban. Nemcsak a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozik a tájékoztatás joga, nemcsak a munkaviszonyt érintő kapcsolatokról van joguk tájékoztatni a munkavállalót, hanem akár az életszínvonalukra vonatkozó, akár az állampolgári jogukra vonatkozó es etekben is, tehát itt is ilyen formában kívánom megváltoztatni a szövegezést, hogy ez világosan és számonkérhetően derüljön ki. A 17. § az Országos Érdekegyeztetési Tanács jogosultságaival foglalkozik, véleményezési jogot ad neki általam igen szűknek ítélt területen. Én azt javaslom, hogy a munka világának dolgain túl a társadalom életviszonyait illetően is, a gazdaság működését illetően is, minden olyan kormányzati, törvényhozási döntést illetően is, ami ezeket a viszonyokat meghatározza, legyen véleményez ési joga az Érdekegyeztetési Tanácsnak. Ezenkívül együtt döntési jogot is javaslok számukra a kifejezetten munkaügyi kapcsolatokat, a munkaviszonyt érintő kérdésekben, az érdekképviseletek helyzetét érintő országos jelentőségű kérdésekben. Nem tartom megfe lelőnek a 18. § megfogalmazásait sem, amelyekben a szakszervezetek mibenlétét próbálják a törvényszövegezők meghatározni. A törvény alkalmazásában a szöveg szerint szakszervezeteken munkavállalóknak minden olyan szervezetét kell érteni, amelyek elsődleges célja a munkavállalók élet- és munkakörülményeivel, munkavállalói jogaival kapcsolatos érdekek képviselete. Véleményem szerint a szakszervezeteknek e területen ilyen vonatkozásban sokkal szélesebb jogosítványaik vannak, egészen a kiterjedt állampolgári jog okra vonatkoztatva is. Ez a szöveg nem teszi lehetővé – egyébként az eddigi törvény is lehetővé teszi azt – , hogy a szakszervezetek a munkaadón túl az állami szerveknél, az igazságszolgáltatás szerveinél is képviselhessék tagjaikat, érdekeik védelmében elj árjanak, nemcsak a munkaviszonnyal kapcsolatban, hanem egyéb elsődlegesnek tekintendő kérdésekben is, amelyek a munkavállalók élet- és munkakörülményeire, munkavállalói és állampolgári jogaira vonatkoznak. Ezé rt javaslatomban pontosabban kívánom rögzíteni azt, hogy a törvény értelmében mit is kell szakszervezeteken érteni, hiszen képviseleti jogosultságuk eddig is, ezeken a területeken is realitás volt.
