Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KAPRONCZAY JÓZSEF, DR. (MDF)
1251 (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el.) Felszólaló: Dr. Kapronczay József (MDF) KAPRONCZAY JÓZSEF, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban, bevezető mondatként szeretném kijelenteni azt, hogy magam is azok közé t artozom, akik úgy vélik, hogy ez a törvénytervezet, az elmúlt több mint egy esztendő során a második törvénytervezet, nagyonnagyon sok tekintetben előnyére változott. Ugyancsak szükségesnek tartom megjegyezni azt is, hogy az előttem szólt Szabó Lajos és H orváth Tivadar képviselőtársaim tulajdonképpen az általam elmondani szándékolt dolgok igen jelentős hányadát elmondták, tehát megkönnyítették, illetőleg megrövidítették a tervezett felszólalásom idejét – úgyhogy ezeket én még egyszer nem fogom elismételni. A továbbiakban a magam részéről örvendetesnek tartom, hogy a törvénytervezet szigorú alkalmazási feltételeket és összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg – felmentést csak szűk körben, a községi önkormányzati hivatalok köztisztviselőinek esetében enge délyezve. Ez a körülmény ugyanakkor – bár kétségtelen, a realitásokból kiindulva – ráirányítja a figyelmet arra a tényre, hogy a helyi önkormányzatok hivatalainak egy része még mindig súlyos szakemberellátottsági gondokkal küzd. Az időleges mentesítési le hetőségekre a 7., 8., 9. § meghatározott bekezdései utalnak. Akiket ez érint, azok számára különösen fontos a közszolgálati jogviszony olyan értelmű újraszabályozása, amely a közigazgatási pályát és az adott közigazgatási szervet vonzóvá teszi. A javaslatn ak azonban minden, a korábbihoz viszonyítottan előnyös és kedvező változása ellenére azonban akad néhány olyan pontja, olyan szakasza, amely ezt a – egyébként érzékelhetően az egész javaslatot átható – szándékot csorbítani látszik. Az egyik ilyen dolog, am iről részleteiben nem kívánok beszélni, csak utalni szeretnék rá, teljes mértékben egyetértek Szabó Lajos képviselőtársamnak a 4. §ról elmondott kritikai megjegyzéseivel, amely az önkormányzatnak, illetve tipikusan a polgármesternek, alkalmasint olyan jog osítványokat ad, amiket én magam sem érzek szükségesnek és indokoltnak. A nyomaték kedvéért talán csak annyit, hogy ha ez a rendelkezés így életbe lépne, akkor annak ilyen, valószínűsíthető következménye lehet, hogy például az egyes helyi közhivatalokban a lkalmazott illetmények túlzott eltéréseket mutathatnak, illetőleg lényeges különbségek adódhatnak az azonos besorolású, de különböző helyi hivatalokban dolgozók anyagi megbecsülésében. Vagy például megszűnik a kiszámíthatóság, amely a meghatározott teljesí tmény útján elérhető eredményt garantálja. A másik dolog, amiről egy picikét bővebben szeretnék beszélni, amit Horváth Tivadar képviselőtársam is érintett a besorolások kapcsán – nevezetesen a javaslat 25. §ának (1) bekezdése szerint a besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltöt idő számításánál a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, hat hónapot megszakítás nélkül meghaladó időtartamot figyelmen kívül kell hagyni. Ugyanezt a kitételt tartalmazza a 73. § (1) bekezdése is. Az indoklás s zerint a munkajogi és társadalombiztosítási szabályoktól eltér ugyan a számítás módja, de az ezekből fakadó jogosultságokat nem csorbítja. Úgy vélem azonban, hogy ez nézőpont kérdése, ugyanis a 24. § szerint a köztisztviselő besorolása, a közszolgálati jog viszonyban töltött idő függvénye. A bosorolás határozza meg az alapilletmény mértékét. A 19. § szerint a végkielégítés mértéke is a közszolgálati jogviszonyban töltött idő függvénye. A 41. § szerint a köztisztviselőnek a besorolástól függően jár pótszabads ág. Lefordítva az elmondottakat, mit jelent ez. Akinek kevesebb az elismert közszolgálati ideje, annak tehát alacsonyabb a besorolása, kevesebb az illetménye, alacsonyabb mértékű a végkielégítése, és kevesebb pótszabadságra jogosult. A munkavégzési kötelez ettség több okból is szünetelhet, mint például: táppénzes állomány lehet ok, lehet külföldi munkavégzés, lakásépítés vagy beteg hozzátartozó ápolására igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve honvédelmi kötelezettség teljesítése, vagy egyéb, magáncé lból igénybe vett fizetés nélküli szabadság. A hat hónapot megszakítás nélkül meghaladó időtartam azonban tipikusan
