Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - PAP ANDRÁS (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
1249 Kulcskérdés tehát a közigazgatás hivatalnoki kara, mert nem mindegy, hogy a mindenkori politikai akarat miként hajtatik végre. A jelentkező pályázó elbírálásánál tehát a szubj ektivitást a minimális szintre kell leszorítani. Kivételes fontosságúnak tartjuk ezért a leendő köztisztviselők, közhivatalnokok kiválasztását, amelyre a törvényjavaslat is súlyt helyez a szakképesítési kritériumok előírhatóságával, a pályázat és a verseny vizsga eszközének lehetővé tételével. A közigazgatásban dolgozók alkalmassága azért olyan fontos elem, mert – ellentétben a gazdasággal – a szervezet eredményes működése szinte kizárólag a személyi állomány minőségén múlik. Itt szeretnék rámutatni a köziga zgatási szakemberképzés – nem pedig a rosszemlékű régi káderképzés – fontosságára. A jövő – de egyre érzékelhetőbben a jelen – közigazgatási szakembere már nem csupán hatósági jogalkalmazói, adminisztráló és szervező feladatot lát el. Ahogy, és amilyen mér tékben, gyengül a közigazgatás jogalkalmazó jellege és szolgáltató jellege erősödik, úgy nő az igény az úgynevezett specialisták iránt. Angliában és az USÁban, ahol az igazgatási jogkörök birtoklói már nem is a jogászok, hanem az úgynevezett generalisták, egyre inkább észrevehető, felfedezhető a konfliktus az úgynevezett specialisták és a generalisták között. A közigazgatás a felértékelődő szolgáltatások oldaláról vesz részt a társadalmi szükségleteknek a lehetőségekkel is számoló kielégítésében, és a kö zigazgatásnak szakmailag kompetens menedzsereket kell alkalmazni például az önkormányzati tulajdon működtetésében és hasznosításában is. A közigazgatás presztízsének az elmúlt évtizedekben történt mélyresüllyedésében – az átpolitizáltsága mellett – az is s zerepet játszott, hogy a fiatal vagy az értékes szakemberek mind az előmenetel, mind az ehhez kapcsolódó viszonylag gyengébb javadalmazást látva a közigazgatást nem tekintették vonzó karriernek, szakmai perspektívának. Érvényesült Magyarországon az a fajta zsákmányrendszer, amelyben könnyű volt a gyakorlott és igazgatási ismeretekkel bíró szakembereket a vállalati és a profitszféra sokkal előnyösebb feltételeket kínáló állásaiba átcsábítani. Már hosszú ideje megfigyelhető, hogy a helyi, illetve a központi a pparátusok tehetségesebb munkatársai a vállalati, illetve a banki szférában keresnek maguknak munkát, s ilyen helyzetben sok közigazgatási szervezetben a munka szinten tartása is – nemhogy a gyors javítása – komoly erőfeszítéseket igényel. Azt gondolom, ho gy forradalmi változás küszöbén állunk ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával, ellentétben az előbb hangoztatott állításokkal, mert egy stabil, hosszú távra kiszámítható besorolási és bértáblázati rendszer perspektivikus szakmai távlatot kínál a hivat alnokoknak még akkor is, hogyha a tervezetek sajátságaiból eredően mindenki nem lehet vezető. Így például az átdolgozott törvénytervezet az eredeti javaslathoz képest nagyon sok pozitív elemet épített be. Így például a végkielégítést, amely a közigazgatásb an korábban teljesen ismeretlen volt, és amely bizonytalan helyzetben is némi anyagi biztonságot jelenthet a dolgozó számára. A szabadság megállapítása is sokkal kedvezőbb, mint korábban. Az is előnye a javaslatnak, hogy megfelelő végzettség és kor elérése alapján nem szubjektív döntéstől, nem a főnök totális hatalmából fakadóan, hanem objektív tények alapján juthat valaki előbbre a pályán, és kaphat megfelelő anyagi elismerést. Kérem, ez a törvényjavaslatba beépített karrierrendszer önmagában is cáfolata a zoknak az állításoknak, hogy itt a közhivatalnok, a köztisztviselő valamiféle totális főnöki hatalomnak van alárendelve. A szabályozásban azonban indokolatlannak tartunk néhány olyan diszkriminatív rendelkezést, amely hol pozitív, hol negatív szabályozási célkitűzést tartalmaz. Példaként Szabó Lajos képviselőtársam is említette, hogy az önkormányzati képviselőtestületek számára lehetővé teszi a javaslat, hogy a hivatalban dolgozók a törvénynél kedvezőbb szabályozásban és kezelésben részesüljenek. Úgy véljük , hogy ez számos visszaélésre adhat alkalmat, amely felboríthatja az illetményrendszer követelményszintjét a többi hivatalhoz képest. A kereszténydemokrata frakció részéről a javaslat egyértelmű hiányosságának tartjuk, hogy a karrierrendszerben a szolgálat i idő számításánál a katonai szolgálat időtartamát és a gyes idejét nem
