Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
1244 első tervezethez képest koncepcionális változást jelent. Én magam ezek közül egyet szeretnék k iemelni, és erről szeretnék részletesebben beszélni, az új változat és a Munka Törvénykönyv viszonyáról. Az első változatban, amelyet több mint egy évvel ezelőtt vitattunk, a köztisztviselői jogállásról szóló törvény a Munka Törvénykönyvhöz képest speciáli s szabály volt, és a 4. § kimondta, hogy a törvényben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni. Ez a mostani beterjesztés ettől az eredeti koncepciótól alapvetően eltérve, a köztisztviselői jogviszonyt, tehát a köztisztviselők mu nkajogviszonyát a Munka Törvénykönyvétől elválasztva szabályozza. Hozzá kell tennem, hogy ezt és csak ezt, hiszen, hogy ez a törvény a címének megfeleljen, és valóban a köztisztviselők jogállásáról és ne csupán jogviszonyáról szóljon, ahhoz a jogállás irán yítási és szervezeti elemeit is szabályoznia kellene. Ezt pedig a törvény vagy egyáltalán nem teszi meg, vagy el nem fogadható módon teszi, hiszen ezek közül az elemek közül tulajdonképpen az egész törvényben egyetlen elv, egyetlen elem, az egyszemélyi fel elős vezetés elve érvényesül. Hozzáteszem, hogy miután a Munka Törvénykönyvét csak a törvényben felsorolt konkrét esetekben lehet alkalmazni, a törvény a jogalkalmazók és az állampolgárok számára szinte értelmezhetetlen és használhatatlan. Viszonylag egysz erű, de feltétlenül szükséges jogszabályszerkesztési módszerekkel meg lehetne oldani azt, hogy ez a törvény olvasható, ennek következtében értelmezhető és használható legyen. A Szocialista Párt parlamenti frakciója több mint egy évvel ezelőtt lezajlott vi tában nem kifogásolta azt, hogy külön törvény szülessék a köztisztviselői jogállásra. Ezt ma sem kifogásoljuk. Nem kifogásoljuk alapvetően öt ok miatt: Először is azért, mert úgy ítéljük meg, hogy a köztisztviselő különös, sajátos irányítási és szervezeti keretek között végzi a munkáját, és ezért munkajogi jogállásának is vannak speciális elemei. Ugyanakkor változatlanul megismétlem azt a véleményünket, amelyet a Munka Törvénykönyv általános vitájában már elmondtunk, hogy ezektől a speciális elemektől még a köztisztviselő munkaviszonyát is munkajogviszonynak tekintjük. Másodszor úgy véljük – erről Gál Zoltán említést tett – , hogy a köztisztviselő alkalmazását és munkaviszonyának megszüntetését is speciális feltételekhez kell kötni, tehát ez is indokolja a kü lön szabályozást. Harmadszor: magas szintű jogszabálynak, tehát törvénynek kell biztosítania a köztisztviselő előmeneteli rendszerét mint a hivatali ranglétrán, mind pedig bérezését tekintve, ezt nem vitattuk sem egy évvel ezelőtt, sem most. Negyedszer: me ggyőződésünk, hogy a köztisztviselő kötelezettségeit hatáskörök és feladatkörök formájában kell a jogi szabályozásnak rendeznie, és ha a hatáskörökről és feladatkörökről beszélek, akkor gondolok a köztisztviselő kötelezettségeire mind a hivatali hierarchiá n belül, mind pedig – meggyőződésem, hogy ez széles körben érinti az állampolgárokat – az ügyfelek, az állampolgárok irányában. Végül ötödször: nem kifogásoljuk, hogy a köztisztviselő közhivatali felelősségét korrekt módon, magas színvonalú jogforrás szabá lyozza. Amikor ezeknek az érveknek az alapján elfogadjuk a speciális törvényt, azt kell mondjam, hogy e feltételeknek a jelenleg beterjesztett törvény nem felel meg. Mint említettem – még egyszer megismétlem – a törvény a címétől eltérően jogállás helyett a köztisztviselői munkaviszonyt, tehát a köztisztviselői jogviszonyt szabályozza, amelyben a legszemélytelenebb munkáltató, az állam és az önkormányzat hatalma a munkahelyi vezetők korlátlan, totális hatalmában testesül meg. Gál Zoltán utalt a törvény 5. §ára – miután ma úgy tűnik, hogy akár ha Palotás János méretű felszólalásra volna lehetőségem – , engedjék meg, hogy ezt az egyetlen paragrafust felolvassam. "A közszolgálati jogviszony az állam és az önkormányzat, valamint a nevü kben foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott között munkavégzés céljából létesített jogviszony,
