Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - GÁL ZOLTÁN, DR. az MSZP frakcióvezetője: - ELNÖK (Szabad György): - GÁL ZOLTÁN, DR. az MSZP frakcióvezetője:
1239 Államtitkár úr is beszél róla, és maga a törvényjavaslat is arról szólt, hogy semleges, stabil köztisztviselői réteg kialakítása a cél, olyan köztisztviselői rétegé, amely pártatlanul, szakszerűen intézi a köz ügyeit. De felvetődik a kérdés: lehete pártatlan és stabil, semleges köztisztviselői törvény, köztisztviselői réteg kialakulásáról beszélni, amikor a tisztviselőkről egy kormánypárti képviselőtársunk listákat készít, amelyben azt kutatja, hogy melyik tisztviselő hol dolgozott és ki volt az édesapja? Lehete törvényesen működő, korszerű sz akmai ismeretekkel rendelkező köztisztviselői kart létrehozni, ha a szakmai hozzáértés követelményének emlegetése bolsevik trükközés, ahogy ezt egy másik kormánypárti képviselőtársunk konzekvensen hangoztatja? El lehete választani a tisztviselői kart a po litikusoktól, ha tudjuk azt, hogy a rendszerváltásra hivatkozva miniszterek döntenek előadók kinevezésében és felvételében is? Lehete stabil köztisztviselői karról beszélni, ha a választások után két évvel nem számít még, hogy milyen képzettséggel rendelk ezik a tisztviselő, s mikor nevezték ki, ha úgymond, pötty van a múltjában, akkor megkapja a diszkrét üzenetet, azaz nem rúgják ki, de eltanácsolja a hatalom fura ura? Ez hát az a közeg, ez az a politikai közeg, amelyben tulajdonképpen el kell döntenünk, h ogy egy olyan szabályozás mellett tesszük le a voksot, amely fenntartja azt az évszázados szisztémát, amely a magyar közigazgatásban a csinovnyikoknak kedvezett, vagy pedig valóban kialakult egy olyan köztisztviselői réteg és tisztviselői kar, amely a mind enkori kormányokhoz lojálisan, ugyanakkor azoktól mégis függetlenül, tárgyilagosan és szakértelemmel intézi a köz ügyeit. Tisztelt Országgyűlés! Úgy hiszem, hogy mindnyájan egyetértünk abban: ha ez a közeg nem változik, akkor az itt kialakítandó szabályozá s, a jogi norma nem lesz képes azokat a célokat kialakítani és főleg érvényesíteni, amelyekről maga a törvény is beszél. Szóval, ebben a kialakult helyzetben természetes jelenség, hogy az apparátus várja ezt a törvényt, hiszen stabilitást ígérnek neki. Ígé rik továbbá, hogy elhatárolják a közigazgatási és politikai funkciókat, olyan személyi állomány kialakítását ígérik, amelyben megfelelő távolság van a köztisztviselő és a politika között, és amely szakértelmét kizárólag a közérdek szolgálatába állíthatja. Ígérik neki az érdemeken alapuló előmeneteli rendszert, amely a javaslat indokolása szerint a tervezet központi gondolata. Ígérik neki, hogy a vele szemben támaszott többletkövetelményeket többletjogosultságokkal és tisztes megélhetést biztosító illetménny el ellensúlyozzák. Úgy gondolom, hogy ezek az ígéretek és célok helyesek, jók, támogatandók. A kérdés csak az, tisztelt Országgyűlés, hogy a konkrét törvényjavaslat tartalmazzae ezeknek az ígéreteknek a reális megvalósíthatóságát. Véleményem szerint több ponton, igen, több ponton azonban nem. Szeretnék erre a megállapításra néhány példát a törvényjavaslat alapján felhozni. A tervezet azt mondja többek között, hogy a közszolgálati jogviszony az állam és a köztisztviselő között jön létre. A deklaráción túl a zonban semmi nincs a törvényben, amely ezt az egyébként helyes elvet realizálná. Ezzel szemben a köztisztviselő minden egyes lépése ki van szolgáltatva a munkahelyi felettesének, és végső soron ebből következően a politikus miniszternek. Márpedig az az elv , hogy a köztisztviselő az állammal és nem közvetlenül a közigazgatási szervvel van jogviszonyban, azt követelné, hogy a köztisztviselői jogviszony legalább néhány fontos elemére nézve a közvetlen munkáltatói jogosultságot korlátozzuk, és jogokat kapjanak a köztisztviselő életpályájának, munkaviszonyának alakításában a közvetlen munkáltatótól független szervek is. Az erre való jogi technikákat NyugatEurópában tanulmányozni lehet, ezek rendelkezésre állnak. Ezzel szemben a törvényjavaslat egy közigazgatási és közszolgálati tanács felállításáról rendelkezik, amely egy véleményező, tanácsadó szerv, összetétele, meghatározása pedig a mindenkori belügyminiszter és a kormányelnök kezében van. Tisztelt Országgyűlés! Mi úgy látjuk, hogy a hatalommegosztás elve a mo dern államban ma már nem korlátozódik a sokat emlegetett montesquieui triászra. Ez a hatalommegosztás ma már sokkal differenciáltabb, sokkal cizelláltabb, és ebbe a hatalommegosztásba beletartozik az is, hogy a közigazgatási apparátus valamelyest függetle n a végrehajtó hatalom változásaitól. Ez a
