Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György):
1233 Azt is meg kell jegyeznem, hogy az átgondolt privatizáció a műemlé képületek nagy részére nem káros, hanem a fennmaradás és a jó hasznosítás hatékony eszköze. Itt azonban másról van szó. A nemzetközi mércével mérve is, a magyar ingatlanállomány színejaváról. Az Operáról, a Parlament épületéről, gondolom, még ide sorolhat ó a Vigadó, a Citedella, a királyi vár, nagy kastélyaink sora. Számuk egyébként nem sok. A négymillió magyar épületállomány töredéke, a tízezer védett épületből mintegy 6 – 800, amely mindig, minden időben kincstári tulajdonban tartandó. A jelen helyzet azér t is tisztességtelen, mert az állami tulajdonosoknak akkor áll a teljes szavatosság, a kontroll nélküli kiárusítás, így vagy úgy a vagyonátmentés lehetősége, amikor az Országgyűlés már a törvény szigorával korlátozta az önkormányzatokat a legkisebb műemlék feletti rendelkezésükben, éppen a köz érdekére való hivatkozással, egyébként nagyon helyesen. A jelenlegi helyzetet egy súlyos joghézagréteg okozza. Jó néhány törvény, alapvető törvény nincs tekintettel a vagyon jellegére, például arra, hogy ebben a vagyo nban nemzeti örökségünket képező műemlékek, természeti és más értékek lehetnek. Ilyen az 1989. évi XIII. törvény, a gazdálkodószervek és gazdasági társaságok átalakulásáról, az 1990. évi VII. törvény az Állami Vagyonügynökségről, az 1990. évi VIII. törvény az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről. A műemlékvédelmet még mindmáig szabályozó 1967es keltű építésügyi miniszteri rendelet a privatizáció fogalmát még nem ismeri, nem ismerheti. Így a műemléki szempontok érvényesítése szabályokat nem állapíth at meg. Az elvesztegetett időt a Parlament üresjárataiban erre kellett volna fordítani. A legnagyobb gond pedig a következő. Egyik: az 1991. évi XX., úgynevezett hatásköri törvény szerint a Kormány végrehajtási rendeletének január 23áig hatályba kell lépn ie. Ezek sorába tartozik a műemlékvédelem feladatáról és hatásköréről szóló kormányrendelet is, amely a műemlékekhez fűződő közérdekek érvényre juttatását is szabályozná. Holnap január 23a, és a kormányrendeletnek hírehamva sincs. A másik: az 1991. évi X XIII., úgynevezett vagyontörvény előírja, hogy kormányrendelet szabályozza azon műemlékek körét, a mintegy 6 – 800 kiemelkedő építészeti alkotást, amelyek nem kerülhetnek ki az állam tulajdonából. Ennek a rendeletnek – már csak a vagyonátadás folyamatosságán ak érdekében is – régen meg kellett volna jelennie. Az állami tulajdonban tartandó műemlékek jegyzékei október óta kézenközön forognak, és ezek a törvényalkotó szándékával ellentétes tendenciát váltottak ki. Vagy a kezelő igyekezett gyorsan szabadulni től e, vagy pedig manipulációs üzleti lehetőségekre adott alkalmat. Tisztelettel kérem a miniszterelnök urat, hogy szíveskedjék azonnali intézkedéssel megakadályozni nemzeti örökségünk elvesztegetését, és biztosítani a műemlékek védelméhez fűződő közérdek érvé nyre jutását. Szeretném kérdezni, számíthate a Parlament arra, hogy a megalkotott törvények végrehajtásáról a végrehajtó hatalom, a Kormány kellő időben gondoskodike. Tisztelettel rövid időn belül kérek tájékoztatást arról, hogy a Kormány milyen lépéseke t kíván tenni annak érdekében, hogy a felsorolt műemlékek visszakerülneke a köztulajdonba, vagy sikerüle megakadályozni kikerülésüket. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) Döntés törvényjavaslat sürgős tárgyalásáról ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Ors zággyűlés! Bejelentem, hogy a Kormány kérte a 4542es számú, az útalapról szóló törvényjavaslatának sürgős tárgyalásba vételét. Határozathozatal következik. Most kérdezem az Országgyűlést, egyetérte a sürgős tárgyalásbavétellel? (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés – egy államtitkári szavazattal – 143 szavazattal 44 ellenében 16 tartózkodás mellett a sürgős tárgyalásbavétel mellett foglalt állást.
