Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF)
82 része. A távolsági beszélgetések díjait ágazati miniszteri rendelet szabályozza, amely az ország egész területére egységes díjszabási rendszert állapít meg. Eszerint a kézi kapcsolású rendszerben fol ytatott távolsági beszélgetések díja az egyes kapcsolási központok között nappal megkezdett percenként 25 kilométeren belül 5 forint, 25 és 100 kilométer között 15 forint, 100 kilométer felett pedig 20 forint. Az egyes díjövek közötti díjnövekményt gazdasá gilag a távolsággal arányosan igénybe vett technikai eszközök mennyisége indokolja. A távolság mérésének alapjául pedig a kapcsolási központok egymás közötti távolsága szolgál. Továbbá: a díjöv megállapításának nulla pontja mindig egybeesik a hívást kezdem ényező fél kapcsolási központjának helyével. Ez azt jelenti, hogy a díjtávolságoknak nincs egyetlen állandó központja, hanem az a távolsági beszélgetések kezdeményezésének mindenkori hívóhelyétől függ. Műszakilag ez azért indokolt, mert a beszélgetés során igénybe vett eszközök, berendezések, átviteli utak mennyisége és értéke így fejeződhet ki a díjakban. A képviselő úr által említett déli, délkeleti agglomeráció a monori kapcsolású központhoz tartozik. Ennek megfelelően egy budapesti hívás lebonyolítása a monori gócközponton keresztül történhet meg. Tehát hiába van egy agglomerációs település Budapest határától néhány kilométerre, a díjmegállapítás során a budapesti és a gócközpont - az adott gócközpont - közötti távolság a meghatározó. Budapest és az azt körülvevő agglomeráció viszonylatában a beszélgetési távolság mérése nem Budapest határán, hanem a fővárosban lévő helyközi központtól kezdődik. Ebből adódóan a képviselő úr által jelzett települések már kívülesnek a 25 kilométeres díjtávolságon, és egy kö vetkező kategóriába esve egy nappali 3 perces beszélgetés díja nem 65 forint, hanem 45 forint külön szolgáltatások nélkül. Ez az összeg nem haladja meg a példaként felhozott külföldi beszélgetések díját sem, mert a példában hozott Ausztriával és Jugoszlávi ával 105 forintba, míg Bulgáriába pedig 150 forintba kerül egy beszélgetés. Természetesen tudom, hogy ez nem jelent vigaszt azoknak, akik 45 forintot fizetnek egy budapesti beszélgetésért. Tisztelt Képviselőtársaim! A főváros környékén élők távbeszélő hely zetének várható alakulásáról szeretném még elmondani, hogy a hároméves távközlési terv részeként elkészült a budapesti agglomeráció távközlési fejlesztési terve, amely a legmodernebb központok telepítését irányozza elő. A fejlesztésben a MATÁV közvetlenül is érdekelt, hiszen az elhangzottaktól eltérően, a kézi kapcsolású központok üzemeltetése, fenntartása drágább, mint az automatizált központoké. Végezetül az úgynevezett tároltprogramvezérlésű távbeszélő központok kiépítése műszakilag is lehetővé teszi ma jd az agglomerációs gyűrűbe tartozó települések számára a jelenleginél kedvezőbb díjtávolságba sorolást. Erre Budapest teljes agglomerációs körzete vonatkozásában, beleértve Vecsés községet is, várhatóan hároméven belül kerül sor, amelynek eredményeként a helyi és az agglomerációs távhívási díj egymáshoz viszonyított aránya is kedvezőbb lesz a jelenleginél. Kérem tisztelt képviselőtársamat, valamint az Országgyűlést válaszom elfogadására. (Gyér taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Siklós Csaba miniszter úr válaszát. Megkérdezem interpelláló képviselőtársamat: egyetérte a válasszal? TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF) A válasszal egyetértek, és elfogadásra ajánlom. Azonban úgy érzem, hogy a technológia fejlődésével az átviteli technológiák egyre kisebb energiaigényesek, és ezzel az egész hírközlésnek a struktúrája, a rendszere nem tart lépést. Én elfogadhatatlannak tartom azt a több évtizedes gócközpontos rendszert, ami itt hallható volt miniszter úrnak a válaszából is: olyan településeket sújt, amelyek a fővároshoz köze l esnek, a struktúrájuk nem tud fejlődni, reményeink szerint világkiállítás lesz. Ezekbe a területekbe ipar nem tud letelepülni, mert egyszerűen nincs telefon, nincs infrastruktúra.
