Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - Interpellációk: - BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF)
77 Tisztelt Országgyűlés! Szokolay Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum képviselője interpellációt nyújtott be "Az MSZMP megyei napilapjai avagy egyes jogcím nélküli irodahasználók" tárgyában a pénzügyminiszterhez. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úr írásos válaszát 2886os számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megkérdezem – mivel a pénzügyminiszter úr nincs itt – az őt helyettesítő Botos Katalin tárca nélküli miniszt erasszonyt, kíváne az írásos jelentéshez szóbeli kiegészítést tenni. BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök úr, nem kívánok. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Kérdezem interpelláló képviselőtársamat, egyetérte az írásos miniszteri válassza l. Szokolay Zoltán képviselőtársamat illeti a szó. SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Régen hangzott el az interpellációm, és régen megérkezett a pénzügyminiszter úr írásos válasza is, ezért engedtessék meg, hogy nagyon röviden emlékeztessek a p robléma lényegére. Éltem a gyanúperrel, hogy a Magyar Szocialista Párt által eladott megyei napilapok szerkesztősége és kiadója több helyütt olyan épületben működik, amelynek tulajdonosa a magyar állam, kezelőként pedig az MSZMP Központi Bizottsága van bej egyezve. Ráadásul ezen magáncégek némelyike egy fillér bérleti díjat sem fizet, sőt olykor ő maga hasznosítja bérbeadóként az ingatlan egy részét. Példaként megyém napilapját, a Békés Megyei Hírlapot hoztam fel. A miniszter úr vizsgálatot rendelt el, amely nek eredménye igazolta sejtéseimet. 15 megyeszékhelyen – így Békéscsabán is – a napilapok és lapkiadók állami tulajdonú ingatlanon folytatják tevékenységüket. Ezek az ingatlanok a Minisztertanács 1977. július 22én kelt 3339/1977es számú titkos határozata alapján kerültek állami tulajdonba és az MSZMP KB kezelésébe, korábban többnyire az MSZMP tulajdonában voltak. Interpellációmat követően és kérésemnek megfelelően a Pénzügyminisztérium illetékes szerve, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet lépéseket tett, h ogy az ingatlanhasználat jogviszonyait és pénzügyi következményeit visszamenőleges hatállyal és a piaci viszonyoknak megfelelően rendezze. Köszönöm Kupa Mihály pénzügyminiszter úr gyors és határozott intézkedését. Nem vagyok ugyan meggyőződve arról, hogy a jelenlegi bérleti díjak mértéke máris a piaci viszonyoknak megfelelő, de bízom a jövőben, és az interpellációra adott választ elfogadom. Egy jogi problémáról azonban még szót kell ejtenünk az ügy kapcsán. Tisztelt Ház! Múlt év augusztus 28án dr. Orbán Vi ktor képviselőtársam egy itteni vitában feltett egy bölcs kérdést. A kérdés így hangzott: "Jól érteme, hogy abban az esetben, ha a Magyar Szocialista Párt a párttörvény hatályba lépése óta a nem tulajdonában, hanem kezelésében levő ingatlanokkal bárminemű gazdálkodási tevékenységet folytatott, akkor az jogellenes volt?" A kérdésre dr. Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke felelt, és megerősítette, hogy bizony, ez valóban jogsértést jelent. Jómagam most másképp fogalmaznék. Vajon miért nem törté nt meg a vagyonelszámoltatás ezen ingatlanok és egyáltalán az egykori pártvállalatok tekintetében? Vajon miért nem tudtunk érvényt szerezni az erre vonatkozó törvényeknek? Vajon miért halt el a Parlament sajtóprivatizációs vizsgáló bizottságának munkája? T isztelt Országgyűlés! Talán nem szégyen, ha az ember olykor beismeri tévedését. 1989 novemberében magam is azok közé tartoztam, akik feleslegesnek tartották a népszavazást, amelynek harmadik kérdése így hangzott: "Elszámoljone az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében levő vagyonról?" Erre a kérdésre 4 millió 114 ezer 994 választópolgár felelte,hogy igen, számoljon el. Most megkövetem akkori vitapartnereimet, és elismerem, hogy a népszavazás e kérdésére mégis csak szükség volt. Ennek híján ugyanis nem mutat hatnék rá arra, hogy 4 millió 114 ezer 994 magyar állampolgár akaratát vették semmibe mindazok a szervezetek és intézmények – a jogutódtól az
