Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: - ELNÖK (Vörös Vince):
721 rövid időn belül segélyre jogosult pályakezdő fiatalok száma meghaladja a 3000 főt, jelentős azonban azoknak a pályakezdőknek a száma is, akik néhány hónapos munkaviszonnyal sem a munkanélküli járadékra, sem a pályakezdők segélyére, sem egyéb átképzési vagy képzési támogatásra nem jogosultak. Az említett negatív hatásokra tekintettel a foglalkoztatási törvény pályakezdőkre vonatkozó rész ének mielőbbi megváltoztatása szükséges, ugyanis a törvény 1992. január 1jei módosításáig sem működhet változatlan formában. Tesze és ha igen, mit tesz a Kormány, hogy erre az egyre szélesedő társadalmi rétegre is megfelelő gondja legyen? Köszönöm. (Taps a baloldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter úr válaszol. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válasza KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Bevallom őszintén, kicsi t meglepett a képviselő úr az interpellációjával, hiszen nincs egy hónapja, hogy ugyanerre a kérdésre válaszoltunk Mádi László fideszes képviselő úr interpellációja körében. Ezen túlmenően, ami az érdemi választ illeti, én tökéletesen egyetértek önnel abba n, hogy a jelenleg hatályban lévő foglalkoztatási törvényünk sok vonatkozásban merev, bizonyos esetekben szigorú is a pályakezdőkkel kapcsolatban. Ennek legpregnánsabb példája az ön által is említett eset, amikor a pályakezdők munkanélküli járadékban része síthetőségének egyik előfeltételéül szabta, hogy munkaviszonyban addig ne álljanak. Akkor, amikor ezt a törvényt megalkottuk, tisztának tűnt a jogi fogalom: pályakezdő az, akinek munkaviszonya nem volt. Az elmúlt közel egy év gyakorlata és a törvény végreh ajtása azonban azt bizonyította, az élet képes olyan példákat produkálni, amikor az egyetemista akár egy hétig is – vagy ahogy ön fogalmazott: akár egy napig is – munkaviszonyban állt, akkor már elesett ettől a jogosítványtól. E vonatkozásban tehát nem kív ánom vitatni a törvény merevségét, ha úgy tetszik: hibáját, azonban ezt átlátván, a foglalkoztatási törvény módosítása megtörtént – legalábbis a Kormányon keresztülment. A módosítás egyik célzata éppen az, hogy kikerüljön a törvényből a pályakezdőkre vonat kozó ezen merev, diszkriminatív, megkülönböztető jelző, és az első munkába lépés nem kerül be az előfeltételek közé. Ebben a vonatkozásban tehát határozott igennel tudok válaszolni, amikor ön azt kérdezi, hogy kíváne a Kormány bizonyosfajta lépéseket tenn i. Szabadjon azonban tovább vinnem egy gondolattal a foglalkoztatási törvény módosítását. Ugyanis a módosítási javaslatok között szerepel az is, hogy a pályakezdők munkanélküli segélyében ne csupán a közép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán végzettek részesüljenek, hanem azok is, akik esti és levelező tagozaton, illetve a dolgozók középfokú iskolájában szereztek oklevelet, illetve bizonyítványt, és mivel korábban nem volt munkaviszonyuk, nem jogosultak a munkanélküli járadékra. A segély igén ybevételét kiterjeszteni javasoljuk azokra a fiatalokra is, akik helyhiány miatt az iskolarendszeren kívül tudják megszerezni első szakképesítésüket. Mindezek alapján én azt hiszem, hogy a válasz érdemi és pozitív, hiszen egyértelműen kiküszöböli a módosít ás az ön által nehezményezett törvényszöveget. Az, hogy ez mikor lép hatályba, minthogy törvényről van szó, következésképpen a Parlament munkájának eredménye kell legyen a hatálybalépés időpontja. Mindezek alapján kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépe n. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Megkérdezem interpelláló képviselőtársamat, egyetérte a miniszteri válasszal.
