Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló jelentés részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. (MDF)
713 legyen. Csökkentsük fokozatosan erre a szintre a járulékot, és az ezen felüli összeget mindenki fordítsa saját belátása szerint kiegészítő biztosításra. E vál tozat megvalósítása nem történhet ilyen rövid idő alatt, ez könnyen belátható, hiszen a nyugdíjhoz közelebb álló korosztályok, melyeknek munkaviszonya már csak 51015 évig tart, a kiegészítő biztosításban nem érhetnék el – még jelentősebb járulékfizetés e setén sem – a megfelelő kiegészítő nyugdíjat. Most vizsgáljuk meg, mit jelent az a 28%os átlag, melyet képviselőtársunk javasol, miből származik ez. A Kormány előterjesztésének egy táblázata tartalmazza példaként néhány fejlett nyugati ország járulékbefiz etésének mértékét, tehát nem mindet, csupán néhányat. Ezenfelül még az is látható, hogy a felsorolásban megjelölt járulékok Japánban nem tartalmazzák a nyugdíjkiadásokat, Írországban pedig az egészségügyi kiadásokat. Képviselőtársunk ebből a táblázatból sz ámolt átlagot, mely – mint láthatjuk – így erősen torzított. Figyelmen kívül hagyta a következő táblát is, mely felsorolja, hogy a különböző országokban milyen egyéb forrásokból származnak bevételek. Ez rendkívül változatos képet mutat a szociális jellegű adóktól a költségvetési hozzájáruláson át. Tehát a társadalombiztosítási járulékszintje még nem sokat mond, mert országonként eltérő a szociális, egészségügyi kiadásokra fordított összeg nagysága és forrása. Ausztriában például az egészségügy működési költ ségeinek kétharmadát a tartományok fizetik. A kérdést csak az egyéb forrásokkal és az ellátások színvonalával együtt szabad vizsgálni, és tudnunk kell, hogy jelenleg nálunk az ilyen jellegű kiadások 90%a a társadalombiztosításon keresztül történik. De a s zámításokat nem lehet függetleníteni az adott országbeli jövedelmek szintjétől sem, hiszen a magas jövedelmeknek még alacsonyabb százaléka is nagyobb összeget jelent. Soha nem hallottam még arról, hogy bármely országban, függetlenül minden egyéb körülményt ől, valamiféle számított átlaghoz igazították volna a szociális biztonság megteremtéséhez szükséges bevételeket, és ilyen példát Palotás képviselőtársunk sem tudott mondani. Most nézzük meg, mit jelentene ennek a valamiféle átlagos 28%nak a bevezetése a g yakorlatban. Tudom, hogy a gazdaság szereplőinek, a vállalatoknak, vállalkozóknak nagyon fontos volna, hogy csökkenjenek a befizetések, hiszen többet fordíthatnának a vállalat fejlesztésére. Tudom, hogy a vállalatok, vállalkozások gyorsabb fejlődése, növek vő jövedelmei a költségvetés és a társadalombiztosítás számára még alacsonyabb adó- és járulékmérték mellett is növekvő befizetéseket eredményezhetnek hosszabb távon. És itt a gond. Néhány év után, de a kérdés az, hogy addig mi lesz, mert addig is köteless ége az államnak, a Kormánynak, nekünk, hogy kifizessék a nyugdíjakat, biztosítsák az egészségügyi ellátást, támogassák a szociális helyzetük miatt rászorulókat. Ebben van Palotás képviselőtársunk javaslatának legsúlyosabb ellentmondása. A jelenlegi nyugdíj asok, a következő években nyugdíjba menők nyugdíjának kifizetése, az egészségügyi finanszírozása közelítőleg 760 milliárdot igényel 1996ban. Még 53%os járulékmérték mellett is deficit mutatkozik a tervek szerint. Az őáltala javasolt 28% járulékmérték kb. 360 milliárdos bevételt jelent, illetve, ha az addig növekvő jövedelmekkel számolunk, ennél minden bizonnyal többet, de a hiányzó 300 milliárdot akkor miből fedezzük? És ebbe még nem számoltam bele a szintén őáltala javasolt folyamatos árindexálás követke zményeit. Honnan vegyük tehát elő ezt a hiányzó hatalmas összeget. Természetesen nem a költségvetésből, hiszen azt javasolta, hogy ez ne jelentsen megterhelést a költségvetés számára. Javaslata az, és az alapelvvel egyet is értünk, hogy el kell látni a tár sadalombiztosítást vagyonnal, hogy annak hozadékából teremtsük elő ezt a hiányzó összeget. Milyen vagyon kellene ehhez? Természetesen olyan, amelyre nem kell újabb összeget fordítani, és egyben hozadéka van. Ma a vagyon hozadéka átlagosan 10% körül van, va gyis a társadalombiztosítást közel 3000 milliárd értékű