Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, az Állami Számvevőszéknek a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, illetve jelentés együ... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
72 Tisztelt Ház! A Parlament immár másodszor találkozik költségvetési zárszámadással , de csak először olyannal, amelynek alakításában érdemi szerepet vállalt, pontosabban: vállalhatott volna. E zárszámadás mindenképpen különbözik az előzőtől. A benne rejlő adatok már az új kormány tevékenységét, első lépéseit minősítik, a beszámolás módja pedig az örökölt rendszer hagyatékán túl is ígéretes kezdet lehetett volna. A Parlamentnek átadott írdatlan anyagtömeg, a Kormány öt kötete az 1990. évi folyamatokról azonban ismét csak azt bizonyítja, hogy a mennyiség nem feltétlenül jelent minőséget is. Az adatok garmadájából álló nagy kirakósdit egy nagyon fontos dolog különbözteti meg az egyszerű gyermekjátéktól: hogy az összerakható. A 2537es számú jelentés és 4 melléklete időnként önmagának is ellentmond. Persze a statisztika íratlan szabálya szerin t ha egy jelenségről egynél több adat áll rendelkezésre, az csak a bajok forrása, – hát még, ha több! Minden bizonnyal közrejátszik ebben az is, hogy az elmúlt években nem volt két összevethető szerkezetű költségvetés, a beszámolási rendszer pedig lényegét tekintve szabályozatlan. Épp a tanulságok miatt tartjuk rendkívüli fontosságúnak az államháztartási törvény információs rendszerre vonatkozó szigorú törvényi és nem rendeleti úton történő szabályozását. Az 1990. évi költségvetést befolyásoló első érdemi k ormánydöntés – mint már többször elhangzott – a tavaly nyári 2426 milliárd forintos, az egyensúlyt javító csomagterv volt. Ennek célja a tervezett 10 milliárd forintos költségvetési hiány túllépésének megelőzése volt. Ezen intézkedések szükségszerűségét a jelentés többször is hangsúlyozza, s az akkori feltételek mellett azt mi sem vitatjuk. Elgondolkodtató azonban a tényleges hiány csekély mértéke, az év végi soron kívüli kifizetések megszaporodása, az Állami Számvevőszéknek az 1990. évi kifizetések jogoss ágát vitató megállapításai, továbbá azon kijelentése, miszerint "a tárgyévi pénzforgalmi jelentés összege, tehát a költségvetési hiány mértéke is befolyásolható". Mindezen összefüggések arra utalnak, hogy az évközi intézkedések eredményeként jelentkező szu fficit megelőzése érdekében az említett befolyásolás meg is történt. Ilyen célt, a nem kívánt többlet eltüntetését szolgálta a korábbi gyakorlatban a titokzatos nevű hitelfedezeti alap. A vállalati befizetések szokásosnál nagyobb év végi torlódása ugyan az ez évi mérleget rontó tényezőként jelentkezik, de még így is közel egyensúlyi állapotban volt a költségvetés az ellentétes áthúzódások, áthúzások ellenére is. Bár a költségvetés mértékéhez mérve a múlt évi előrehozott teljesítések nem jelentősek, mégis sú lyosan kifogásolhatók. A továbbiakban egyértelmű törvényi szabályozásnak kell biztosítania az évek közötti összehasonlíthatóságot. Komoly gondot látunk a helyi önkormányzatok 1990. évi támogatásának rendezéséről szóló 21. §ban. Az innen megszerezhető ez é vi többletforrások szükségszerűsége sem teszi számunkra indokolhatóvá a tervezett szabályozást. E szabályozás a többszöri feddések jótékony hatására használható jelentést benyújtó Állami Számvevőszék szerint "a hatályos törvényeknek nem felel meg". Az elsz ámolás részletezettsége, az ÁSZ jelentése szerinti elszámolás hibái, továbbá az önkormányzatok 1991. évi helyzete önmagában is az egyedi vizsgálatot, az alapos újragondolást indokolják. Csak pihentetőül néhány pontosítást is javaslok. A 12. § szövegét "köl tségvetés"ről "zárszámadás"ra kellene cserélni, és a törvényjavaslat mellékleteiben is elvárható lenne legalább a múlt idejű megfogalmazás, ha már egyszer zárszámadásról van szó. A komolyabb kérdésekre visszatérve: az úgynevezett letéti számlák tervezett szabályozása aggályosnak tűnik, egyrészt azokkal a számlákkal, amelyeket az anyagok nem sorolnak fel, és ezzel lehetővé teszik a további költségvetésen kívüli kezelést, másrészt azzal, hogy a 80as népgazdasági elszámolásokat a törvényjavaslat kezeli.
