Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GLATTFELDER BÉLA, a FIDESZ vezérszónoka:
701 jelentős érdektelenség előzte meg, és le merném fogadni azt, hogy a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban a jelentős napi- és hetilapokban nem fog a kárpótlási sarkokhoz hasonlóan szövetkezeti törvénysarok megjelenni. Magyarán: ezek ről az igen terjedelmes törvényekről, amelyekről tárgyalunk, a lakosság és a szövetkezeti tagok is maguk lényegesen kevesebb információval fognak rendelkezni, mint más törvényekről. Ugyanakkor a szövetkezetekben levő hatalmi, üzem- és munkaszervezeti viszo nyok odavezethetnek, hogyha egy ilyen diszpozitív törvényt fogadunk el, akkor tulajdonképpen ez a törvény a jelenlegi szövetkezeti modellnek a konzerválását fogja hosszú időre jelenteni. Ezért én azt gondolom, hogy a jelenlegi kerettörvény helyett egy enné l lényegesen normatívabb törvényt kellene elfogadnunk. Most történetesen én azt gondolom, hogy a kógens törvényeknek az az előnyük, hogy a kógens törvény kimondja azt, hogy a törvénytől eltérni csak abban az esetben lehet, ha ezt kifejezetten megengedi az adott jogszabály, ugyanakkor a diszpozitív törvény, mint amilyen ez, az mindent lehetővé tesz, amit kifejezetten nem tilt meg. Miért nem tartom helyesnek, hogy a szövetkezetekről diszpozitív törvényt alkossunk? A diszpozitív törvény rendelkezik például a k ftkről, a korlátolt felelősségű társaságokról. A korlátolt felelősségű társaságok, amelyekben a részt vevő tagok megállapodnak a társaság szabályaiban az abban részt vevő személyekről, a működésről, tehát mindazokról a lényeges kérdésekről, amelyek számun kra fontosak. Ugyanakkor a szövetkezet teljesen más elvek alapján működik, hiszen a szövetkezet alapításakor meghozott szabályok menet közben megváltozhatnak, azok a személyek, akik utólag csatlakoznak a szövetkezethez, kényszerűen el kell, hogy fogadják e zeket a szabályokat, és szeretném megjegyezni azt is, hogy a jelenlegi szövetkezeti tagok is, mivel szinte alkalmazotti státusban vannak a szövetkezetekben, munkajogi függésben is vannak, és egyszerűen az előbb említett szociológiai viszonyokból kifolyóan nagyon könnyen manipulálhatók. Még szeretném itt megjegyezni, hogy a kftk ugyan diszpozitív módon vannak szabályozva, de ugyanakkor a részvénytársaságok szabályozása már kógens, pontosan azért, mert a részvénytársaságokról szóló szabályok a kisrészvényese ket védik a nagyrészvényesekkel szemben. Én úgy gondolom, hogy a szövetkezeti törvényen belül is helyes lenne az, ha a gyengébbeket megpróbálná ez a törvény megvédeni a szövetkezetekben jelen levő erősebb csoportoktól. Szeretnék erre vonatkozóan néhány pél dát kiemelni a törvényből, annak ellenére, hogy nem kívánok a részletes vita elé menni. Például a 20. § i) pontja szerint az alapszabályban meg kell határozni egy bizonyos értéket, és minden olyan vagyonmozgás, amelyik ezt az értéket eléri, az megengedett, és csak abban az esetben kell az alapszabály értelmében a közgyűlést felkérni arra, hogy engedélyezze egy bizonyos vagyontömegnek a társaságba való bevitelét, hogyha ez a vagyontömeg ezt a bizonyos alapszabályban lefektetett mértéket meghaladja. Én már mo st fogadást mernék arra kötni, hogyha ez a szabály így marad, akkor a szövetkezeti alapszabályokban erre a helyre 100 millió forintokat fognak esetleg beírni, és 100 millió forintokat fognak a szövetkezeti tagok ellenőrzése alól kivonni. Ugyanakkor a 20. § 2) pontja is hasonló ehhez. Ez a szabály azt mondja ki a törvényben, hogy a szövetkezet megszűnése, átalakulása vagy szétválása kérdésén túl a szövetkezet alapszabálya minden más kérdésnek az eldöntését más szövetkezeti szervekre bízhatja. Én viszont úgy gondolom, hogy ez igaz lehet ugyan – mondjuk – a lakásszövetkezetekre vagy a hitelszövetkeztekre, de semmiképpen sem igaz és helyes, hogyha ezt a szabályt a mezőgazdasági szövetkezetek estében alkalmazzuk. Úgy gondolom, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekné l mindenképpen a szövetkezeti közgyűlés hatáskörében kell maradnia az alapszabály megállapítására vonatkozó, az igazgató, igazgatótanács, illetve az elnök személyéről való döntésnek; a felügyelő bizottság kinevezésének, illetve feladata megállapítása kérdé sének; a részjegyre, üzletrészre vonatkozó szabályok eldöntése kérdésének. Továbbá a 21., 22. §okban olvashatunk arról, hogy a törvénytervezet előkészítői szerint helyes az, ha a tagok 15%a kezdeményezheti a részközgyűlés összehívását, illetve a közgyűlé s
