Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ IVÁN, DR. az MDF vezérszónoka:
687 elkezdődhessen az az időszak, amelyet már nemcsak a parasztság, hanem az egész ország rendkívüli módon vár! Köszönöm a meghallga tást. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Kérdezem az alkotmányügyi bizottság tisztelt megbízottját, kíváne a bizottság előadót állítani. Hack Péter kíván szólni. Felszólaló: Dr. Hack Péter, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságü gyi bizottság előadója HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a javaslatot és az általános vitára alkalmasnak találta. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen . Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a képviselőcsoportok vezérszónokainak beszédére rátérnénk, engedjék meg, hogy felhívjam szíves figyelmüket: a házbizottság tegnap már tárgyalt, felkérésének megfelelően kérjük a vezérszónokokat, hogy lehetőleg a 15 perces i dőkeretet ne lépjék túl. Elsőként megadom a szót Szabó Ivánnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Szabó Iván, az MDF képviselőcsoport nevében SZABÓ IVÁN, DR. az MDF vezérszónoka: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Kedves K épviselőtársaim! Amikor 1843ban az angliai Rochdaleben néhány angol összedugta a fejét, hogy kicsiny tőkéjéhez és kicsiny egzisztenciájához sajátmaga részére egy új formációban megkeresse a biztonságot, gondolom, nem hitték, hogy a XX. századi Európa törv ényhozásának általában és a volt szocialista országok törvényalkotásának különösen nagy fejtörést fognak okozni az 1900as évek vége felé. Ha kitekintünk szűkebb pátriánkból, akkor azt látjuk, hogy a szövetkezetekkel kapcsolatos jogalkotás óriási dilemma e lőtt áll mindenütt, hiszen két szélsőség között vergődnek azok a törvények, amelyek megfogalmazzák a szövetkezeti gondolatot másmás formában. Az egyik az, hogy a szövetkezet tulajdonképpen nem más, mint a társasági formációnak bizonyos változata. Vannak m ás országok, ahol a szövetkezeteket inkább az egyesületi szféra felé nyomják, és alapvetően hangsúlyozzák ezeknek nemprofit érdekeltségű együttesét. Ebben a dilemmában hogyan tudunk egyáltalán továbblépni, amikor a legfejlettebb európai országokban is ez a kérdés napirenden van. Néhány alapelvet, amelyet ennek a törvénynek a keretében már – úgy látom – sikerült lefektetni, nagyon lényeges kiemelni. Gondolkodásmódunkban hova helyezzük el a szövetkezeteket? Nos, azt hiszem, mint ahogy az a miniszteri expozébó l is kiderült, a szövetkezetek tekintetében alapvetően arról kell beszélnünk, hogy ezek nem lényegüket tekintve tőkehasznosítási társaságok, hanem ennél többek. Nem vitás, erre a célra is szolgálnak, de alapvetően az azonos szociális szituációban lévő embe reknek a kapcsolódása egymáshoz azért, ismételten hangsúlyozom, hogy – mint 1843ban az a néhány angol – kis tőkéjét és kis egzisztenciáját egyesítve úgy tudjon piacra lépni, hogy versenyképes legyen a nagyobb szervezetekkel, adott esetben a monopóliumokka l. Ebből az is következik – amint hallottuk – , hogy a szövetkezetek tagsága nyitott, változik, és még egy lényeges kritériumról kell szólnom: a tőkéje is változik, hiszen a kibelépésekkel a szövetkezet vagyona mozgó tőkéjű társaság. Ez így indult Magyaror szágon is. És akkor belépett Lenin a szövetkezetekről vallott tantételével, amely – sajátos módon a szót megtartva – ellentétes irányú mozgást vitt bele ebbe a fogalomkörbe. Nem a kis egzisztenciák és kis tőkék megmentését a nagygyal szemben, hanem minden
