Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 7. hétfő, az őszi ülésszak 11. napja - Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövidtávú feladatokról szóló jelentés az országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁNCZÉL GYULA, DR. (MDF)
664 Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, döntenünk kell – minden vonzatával együtt – abban, hogy a Magyar Orvosi Kamara a társadalmi szervezeti formá ban maradjon az eddigi, ennek megfelelő jogosítványokkal, vagy működését törvényben rendezzük. Természetesen ezzel egy időben arról is döntünk, hogy igénylie a magyar törvényhozás az Orvosi Kamara kompetens részvételét a jelenleg fejünk felett tornyosuló társadalombiztosítási, szociális, egészségügyi törvénytervezetcsomag meghozatalában, illetve még inkább ennek jogszerű, kompetens végrehajtásában. Úgy gondolom, ha igényelné, sok későbbi keserves vitának vehetné elejét. Azt hiszem, hogy nemcsak az orvosg yógyszerész képviselők, hanem – a törvénycsomag rendkívüli fontosságára és társadalmi szintű konszenzusigényére való tekintettel – minden képviselőtársam tisztában van azzal, hogy ez a részvétel nem nélkülözhető. Biztos vagyok abban, hogy nemcsak én, hane m sokan mások is rengeteg kérdő, sürgető megkeresést kaptak orvos, gyógyszerészegyetemek vezetőitől, országos és területi kamarák közgyűléseitől, amelyekben talán joggal kérik rajtunk számon, a mai Országgyűlés orvosgyógyszerész képviselőin – hiszen csak nem negyvenen vagyunk a Parlamentben – , hogy miért nem lépünk határozottabban a kamara törvényes státusának kidolgozása ügyében. Azt hiszem, nem halasztható a kérdés, ezért a képviselőtársammal beadott orvosgyógyszerészkamarai törvényt sürgető módosító ja vaslatunkban egyelőre tulajdonképpen nem is kérünk többet, mint azt, hogy a jelenleg tárgyalt országgyűlési határozati koncepcióban, a hamarosan – de folyamatosan és így időben esetleg elnyújtva – következő egészségügyi, szociális törvények mellé vegyük fel – kötelezve így a Kormányt is – az orvosgyógyszerész kamaratörvény kidolgozásának szükségességét is. Vagyis: fogadja el az Országgyűlés, hogy egyáltalán szükség van erre a törvényre az előzőekkel párhuzamosan. Időközben fölmerült egy úgynevezett kupolaka maratörvény megalkotásának lehetősége is: ebből erednének a tervezet szerint az egyes ágazati kamarákat törvényesen szabályozó rendeletek. Jelenlegi – jogi szakértőktől való – tudomásom szerint jogilag ez nem kivihető. Ha ez így van, akkor az orvosgyógys zerész szakmaspecifikumai miatt mégis csak szükség van külön orvosgyógyszerész kamarai törvényre, mert az új biztosítási alapon működő egészségügyi ellátó rendszer kidolgozásában nélkülözhetetlen. Mivel nagy horderejű kérdésről van szó, ebben az értelembe n az orvosgyógyszerész kamara kérdése kivételes jelentőségű, ezért a törvényhozónak is feltétlenül ilyen kivételességgel kellene véleményem szerint kezelni. Egyébként három hete megkaptuk a Magyar Orvosi Kamara legújabb törvénytervezetét, amely már közele bb áll az elfogadhatósághoz az eddigieknél. Szó sincs arról, hogy jelenleg erről tárgyalnánk, vagy hogy jelenleg elfogadható állapotban lenne. Azt hiszem, nem könnyű, de mégis, nagyrészt jogtechnikai kérdés is az, hogy hogyan illesszük a kamarai törvényt a társadalombiztosítási, szociális és egészségügyi törvénycsomagba. Mivel jól körülhatárolt, konkrét, nagyrészt szakmai ügyről van szó, ezért el tudom képzelni a gyorsított, különleges eljárással való tárgyalását. Végül, tisztelt Országgyűlés, engedtessék m eg, hogy a nyilvánosságot használjam fel, amikor felhívom a figyelmét minden orvos, gyógyszerész kollégánknak, hogy a már többékevésbé jól összeállt kamarát ne engedjék szétesni, hanem minden kolléga a saját és a kibontakozó új egészségügy érdekében lépje n be inkább a kamarákba! Az "egységben az erő" régi szlogen továbbra is érvényes. Meg kell magunkat szervezni, mert – és ezt itt, az Országgyűlésben már magunknak is szánom – nem lesz hazánkban jól működő egészségügy bármilyen reform révén sem – szervezett orvosgyógyszerész társadalom nélkül. Kérem ezért képviselőtársaimat, kérem a tisztelt miniszter urat, kérem a Népjóléti Minisztériumot, kérem az egészségügyi, szociális bizottságot, hogy képviselőtársaimmal beadott módosító javaslatunkat szíveskedjenek t ámogatni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)