Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 1. kedd, az őszi ülésszak 10. napja - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. VI. 8. sz. országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
576 törvényelőkészítő munka elvégzése. Ezért máshol két megoldás között választanak: vagy azt teszik, hogy minden egyes állandó bizottságot – amelyből a magyar Országgyűlésben tíz van például – felruháznak a törvényelőkészítés feladataival, és így nem emelnek ki közülük egyetlen- egyet sem, vagy azt teszik, hogy minden egyes törvényjavaslathoz alkalmilag hozn ak létre egy törvényelőkészítő bizottságot, amely kifejezetten ennek a törvényjavaslatnak az előkészítésével foglalkozik. Nos, mi egyik megoldást sem választottuk, hanem ehelyett egyetlen bizottság szűri meg valamennyi törvényjavaslatot, és ezen az egyetl en bizottságon keresztül kerülhet csak az Országgyűlés plénuma elé egy törvény tervezete, ami nagyon sok feszültséghez vezetett. Emlékeznek képviselőtársaim Palotás János felszólalásaira, aki ellenezte annak a rendszerét, hogy miért csak egy bizottság az, amelyik kompetens a törvényelőkészítés munkájában. És bár a 26 tagú alkotmányügyi bizottság tagjaiból 23 jogász, azért azt is el kell mondani, hogy ez a 23 jogász nem képes arra, hogy valódi szakmai szűrő szerepet töltsön be a törvényjavaslatoknál, hiszen a jogászok a Parlamentben nem elsősorban mint jogászok szerepelnek, és nem elsősorban különleges szakismeretüket hozzák be a parlamenti munkába, hanem mint politikusok, és mint a törvényhozás részesei, politikai nézeteket ütköztetnek egymással, és valójáb an én erről szeretnék beszélni. Nagyon kívánatos lenne az, hogyha a magyar parlamentarizmus nem idegenkedne annyira a politikai vitáktól, nem idegenkedne annyira attól, hogy az egyes törvényjavaslatok kapcsán ne csak a szorosan vett módosító indítványokról folyjon a vita, ne arról szóljon egyegy vitában a hozzászólás, hogy a 2436os számú módosító indítvány 24. pontjának (5) bekezdésében van egy javaslat, amellyel én nem értek egyet, de ebből a mondatból meg senki nem ért semmit, és így a közönség részéről joggal fogalmazódik meg az az észrevétel, hogy a magyar Országgyűlés nem azzal foglalkozik, ami az embereket érdekli, nem az emberek mindennapi problémájával foglalkozik, hiszen nagyon ritka az a helyzet, hogy egyegy törvény konkrétan befolyásolná az emb erek életét napi szinten. Ha megnézzük a mai napirendet, ezek a törvények, amelyeket ma tárgyalunk, hosszú távon minden polgár életét súlyosan befolyásoló törvények, de ezeknek a hatását a televíziónéző, a rádióhallgató, az újságolvasó polgár csak hónapok múlva fogja érezni, és akkor sem biztos, hogy összeköti a parlamenti vitát azzal a gyakorlati problémával, amellyel szembenéz, hogy mostantól lesznek befektetési alapok, és tud vásárolni vagy a pénzét be tudja fektetni ilyen alapokba, ami idáig nem jelentk ezett. Ezért úgy érzik az állampolgárok – azt hiszem, sokszor joggal – , hogy itt a Parlamentben mind a plénumon, mind a bizottsági üléseken olyan szócséplés folyik, amely az ő mindennapi életüket nem befolyásolja. Szerintem nagyjából szükségszerű is, hogy valamennyire eltávolodjon a parlamenti vita a hétköznapok ügyeitől, hiszen mint ahogy az angol alsóház elnökének legutóbbi magyarországi látogatásakor elhangzott, nem az Országgyűlés vezeti az országot. Nem az Országgyűlés az, amely a napi szükségekre napi szinten kell, hogy reagáljon, ez a feladat a Magyar Köztársaság Kormányának a feladata. Én azt szeretném elérni, és arra szeretném képviselőtársaim támogatását a jövőben megszerezni, hogy az Országgyűlés Házszabálya olyan tárgyalási metódust vezessen be – ehhez nagyban hozzájárul a bizottsági rendszernek az átalakulása – , amely lehetővé teszi, hogy elkülönüljön egymástól az Országgyűlés törvényhozó tevékenysége és az a tevékenység, amit idáig nagyonnagyon szűk körben gyakoroltunk, hogy az Országgyűlésnek a feladata a végrehajtó hatalom ellenőrzése, és ennek a tevékenységnek az ellátása során lehetne elfogadtatni a választópolgárokkal azt, hogy igenis a magyar Országgyűlés érzékeny a lakosság problémáira, foglalkozik ezekkel az ügyekkel, hiszen a hét elején felmerült gyakorlati, politikai probléma az Országgyűlés ügyrendjébe, az Országgyűlés tárgyalási rendjébe nem tud bekerülni azon a héten, csak akkor, ha például valamelyik bizottság abban az ügyben gyorsan összehív egy meghallgatást, meghallgatja az adott konfliktusban érdekelt feleket, legyen az húsakció, vagy legyen az bármi, a gazdaságot vagy a társadalmi életet lényegesen befolyásoló esemény.
