Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 17. kedd, az őszi ülésszak 6. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
339 kidolgozzon olyan gondolatokat vagy – nem utasításokat, hanem – olyan elképze léseket, amelyek majd segítenek abban, hogy ezt a nem várt rekordtermést tényszerűen, jól le lehessen vezetni. Én úgy ítélem meg, hogy a Földművelésügyi Minisztériumban jól képzett szakemberek dolgoznak, ezért kicsit érthetetlen, hogy mindig az események u tán járnak, hiszen ha végigtekintjük az egész évet, akkor mindig csak a túltermelési válsággal küszködtünk és adhoc intézkedtünk volna, hogy megoldódjanak ezek a kérdések. Szőlő ügyben mi is most a helyzet? A szőlőtermésnek a 80%a olyan tulajdonosok, oly an termesztők kezében van, akik nem rendelkeznek pincével, nincs feldolgozó kapacitásuk. Egy termésük a tőkén van, és egy év munkája fekszik a szőlőben. A 20%nak van feldolgozó kapacitása, nekik egy termésük a pincében van, egy a tőkén, és úgy néz ki, hog y egy termés a bankban van. Csak egy a probléma, hogy a bankban adósság formájában van bent, tehát tartozásként. Most a gond az, hogy a bankoktól a felvásárlók nem kapnak hitelt, nem tudják a szőlőt felvásárolni. Van olyan alternatíva, hogy a szőlőtermeszt ők adják oda a feldolgozóknak a szőlőjüket, fizessenek érte tárolási díjat, feldolgozási díjat, és amikor majd eladásra kerül a szőlő, akkor meg fogják kapni érte a pénzüket, egy év, két év vagy három év múlva. Tehát tisztelettel kérdezem a miniszter urat, milyen gyakorlati, a kialakuló, súlyos felvásárlási helyzetet megoldó intézkedés történt az ez évi szőlőfelvásárlás tárgyában? Köszönöm. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter úr válaszol. Dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter válasza GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A minisztérium tisztában van azzal, hogy ha a szőlő- és borgazdaságról van szó, akkor legalább félmillió család fő vagy kiegészítő jövedelméről, a lakosság fogyasztása kapcsán mintegy három és félmilliárd forint adóbevételről, 230250 millió dollár külkereskedelmi árbevételről is beszélünk. A kérdést tehát nem lehet sem elbagatellizálni, sem érzelmi alapon kezelni. Ép pen ezért a Földművelésügyi Minisztérium már júniusban kidolgozta a válságkezelő programját, mely több ponton meghaladta saját hatáskörét. A tárcaegyeztetések nagyon kemény vitái után a Kormány folyó hó 12én tárgyalta meg az FM előterjesztését. Ebben az i dei szüret szempontjából a készletek mobilizálásának feltételeire, a potenciális értékesítési lehetőségekre helyeztünk nagy súlyt. Abból indultunk ki, hogy eladhatatlan készleteket eredményező felvásárlásra senki sem kötelezhető, ugyanakkor az egyéni terme lők rugalmas borforgalmazása, mely 1990ben megkétszereződött, 600 ezer hektoliterrel nőtt. Erre az utóbbi tendenciára építve határozott úgy a Kormány, hogy a napjainkra kiürülőben lévő agrárintervenciós alapot 800 millió forinttal kell kiegészíteni, abból a célból, hogy azok az egyéni termelők, akik a hagyományos felvásárlásból kiszorultak és saját feldolgozó berendezésekkel sem rendelkeznek, legalább a bérfeldolgozás költségeihez kapjanak támogatást. Ennek mértéke átlagosan 1,50 forint kgként, ez körülbe lül fedezi az elsődleges feldolgozás költségeit. Az igénylés és az elszámolás pontos rendjét a közeli napokban közzétesszük. A 800 millió forintnak azonban a Kormány hatáskörében nincs teljes körű fedezete. 300 millió forint biztosítását a tisztelt Háztól kell kérni, ezúton is kérem az Országgyűlés támogatását. Ebben a konstrukcióban a termelő a bérfeldolgozás után szabadon rendelkezik a termésével. A készletmobilizálás nyugaton is alkalmazott módszere a bor lepárlása. Ezzel 600700 ezer hektoliter bor hasz nosítása biztosítható, de a borpárlat csak akkor számíthat piacra, ha a fogyasztói árszínvonal összhangban lesz a fizetőképes kereslettel. Ennek feltételét a jelenlegi 430 Ft /hektoliterfok + 43% fogyasztási adó mérséklése biztosíthatja. A Kormány egyetért ett a javaslatunkkal, amely 150,- Ft/hektoliterfok + 14%ot jelent, de ahhoz, hogy ez az 1992. évi adótörvénybe bekerüljön, megint a tisztelt Ház egyetértése szükséges.