Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 17. kedd, az őszi ülésszak 6. napja - Bejelentések: - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
335 tartani, itt vannak nálam a kiszedett cikkek – , mivel a sajtó révén is nyilvánosságot kaptak ezek az állít ások, indítotte ön hivatalából fakadóan vizsgálatot az egyes ügyekben? Ezekre a kérdésekre várnám a legfőbb ügyész úr válaszát. (Taps jobbról.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. Dr. Györgyi Ká lmán legfőbb ügyész válasza GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a kérdésekre válaszolnék, hadd bocsássak előre néhány általános megjegyzést. Az interpellációban említett 1991. év i XXVIIIas számú törvény külön hatáskört az ügyészség számára nem biztosít a törvény hatálya alá tartozó szervezetek elszámoltatásával kapcsolatban. Az elszámolást ez év augusztus 31éig az Állami Számvevőszéknek kellett benyújtani, s az elszámolások elle nőrzése, hitelességük vizsgálata és a törvényben megjelölt szervezetek értékesítése az Állami Számvevőszék feladata. Az Állami Számvevőszéknek pedig ez év november 30. napjáig kell az Országgyűlésnek beszámolnia és az elszámolásokat a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezetnek – röviden VIKSZnek – és valamennyi szervezetnek megküldenie. Az Állami Számvevőszék elnöke ez év szeptember 10én tájékoztatott arról, hogy az elszámolásra kötelezett szervezetek közül az MSZOSZ tagszervezetei nevében is, valamint a Fo gyasztási Szövetkezeti Dolgozók Szakszervezete az elszámolást, legalábbis az Alkotmánybíróság döntéséig megtagadta. A legújabb – szeptember 17én kelt – tájékoztatás szerint a Szakszervezeti Munkavállalók Szakszervezetének kaposvári bizottsága sem tett ele get a törvényi kötelezettségének. A Számvevőszéktől tudjuk, hogy eddig 1400 elszámolás érkezett meg, s ez feltehetően az elszámolásra kötelezettek felét, illetve kétharmadát öleli fel. Hogy ténylegesen mennyi szervezet kötelezett elszámolásra, az a Magyaro rszágon rendelkezésre álló nyilvántartásokból ez idő szerint pontosan meg nem tudható. Ezeket előre bocsátva azt mondhatom képviselő úr első és második kérdésére, hogy a szakszervezeti vagyonbevallásoknak csupán egy része érkezett meg a Számvevőszékhez, ez ek ellenőrzését a Számvevőszék folyamatosan végzi. Az Állami Számvevőszék elnökének megkeresése alapján a Legfőbb Ügyészség mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés miatt felszólalást nyújt be az ügyészségről szóló törvény alapján az MSZOSZhez, illetve a Fogyasztási Szövetkezeti Dolgozók Szakszervezetéhez. Amennyiben az Állami Számvevőszék más szakszervezeteknél is mulasztást jelez, hozzájuk is felszólalást nyújtunk be. Ehhez a felszólaláshoz annyit, hogy ez egy, az ügyészségi törvényben szabályozott eszkö z, amelyik azt célozza, hogy a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés szűnjön meg, adott esetben valljanak be. Ha ezeknek a felszólalásoknak nem lenne foganatja – az ellenkezőjét kívánom – , az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény alapján az ügyész a bírósághoz fog fordulni, mert társadalmi szervezetekre kötelező határozatot csak a bíróság hozhat. S most érkeztünk el a harmadik kérdéshez. Hadd mondjam, jelentőségét tekintve tényleg ez a legnagyobb horderejű, de ez nem az említett 1991. évi XXVIII. szám ú törvényhez kapcsolódik. Ennek a törvénynek az imént hivatkozott 6. szakasza első bekezdésében valóban elidegenítési és terhelési tilalmat mond ki, de ugyanennek a szakasznak a második bekezdése szerint ez nem vonatkozik a törvény hatályba lépése, tehát e z év július 17e előtt kötött szerződésekre, tehát az említett elidegenítési tilalomra hivatkozva az MSZOSZ székházeladási szerződései nem támadhatók. A szerződések támadhatók viszont más okból, azért, mert nem felelnek meg a Magyar Köztársaság polgári tör vénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseinek. Ezzel a kérdéssel a Legfőbb Ügyészség már bejelentés alapján foglalkozott, azt állapítottuk meg, hogy az MSZOSZ 16 esetben kezdeményezte az illetékes földhivatalnál a tulajdonosváltozás
