Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 17. kedd, az őszi ülésszak 6. napja - Bejelentések: - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
325 korosztályok társadalmi problémáinak megoldását szolgálhatná. Az ilyen jellegű központi támogatás a helyi vagy területi ifjúsági szervezetek megerősödését is maga után vonná. Ezek különböző szintű érdekegyeztető fórumai ugyanis döntő szerepet vállalhatnának a helyi programok kidolgozásában és ellenőrzésében, ami hozzájárulna a gyermek és ifj úsági korosztály intézményesített érdekérvényesítésének megalapozásához. A normatív támogatási rendszer kidolgozásakor természetesen nemcsak a rendelkezésre álló források túlzott centralizálásának, hanem túlzott szétforgácsolódásának a veszélyét is kerülni kell. A helyes arányok kialakítása azonban, a speciális helyi problémák kezelésén túl, a gyermek és ifjúsági célokat szolgáló, s a kormányprogram által feltételezett központi költségvetési keret felhasználását is hatékonnyá tenné. Mindezek alapján kérdése m a következő: láte lehetőséget a pénzügyi tárca arra, hogy az 1992es évvel kezdődően olyan, kötött felhasználású, normatív támogatási rendszer épüljön be a költségvetésbe, mely a gyermek és ifjúsági korosztály helyi illetve regionális problémáinak progr amszerű kezelésére ad lehetőséget? Köszönöm a figyelmet; várom miniszter úr válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úr válaszol. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válasza KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány hároméves intézkedési programja "A gyermekek és fiatalok jövőjéért", amelyre a képviselő úr az interpellációját építette, átfogóan határozza meg azokat a teendőket, melyeknek – idézem – "megnyugtató megoldása rövid időn belül nem lehetséges, csak egy új társadalompolitika kimunkálásától várható" – na meg, persze, az ország jobb gazdasági helyzetétől. A kormány rövid távon belül, az 1992. évi költségvetésben , nem vállalta és nem vállalhatja fel a programban jelzett feszültségek komplex rendezését. Ehhez ma hiányoznak mindazok a szakmaipolitikai koncepciók, melyekre egy új finanszírozás felépíthető lenne. A jelenlegi önkormányzati forrásrendszert és szabályoz ást az önkormányzati törvény alapozta meg, amely az önkormányzatoknak nem egyes feladatai finanszírozását hivatott szolgálni, hanem gazdasági alapot nyújt azokhoz az önkormányzati döntésekhez, amelyekkel az önkormányzati és más törvényben meghatározott köt elező és egyéb, önként vállalt feladatait megoldja. Kötött felhasználású normatív rendszer beépítése az önkormányzatok forrásszabályozásába, az önkormányzati törvényben biztosított jogosítványokkal ellentétes lenne. Más dolog az – és ebben nyilván a képvis elő úrnak igaza van – , hogy a ma működő ifjúságvédelmi szervezetek, intézményrendszer mennyiben felel meg a társadalmi céloknak, vagy mennyiben nem felel meg, és ehhez képest mi a leghatékonyabb finanszírozási mód? Ameddig a szakmai koncepciók nem körvonal azódnak, a kormány azt teheti és teszi is, hogy kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos ellátásokat. Az állami hozzájárulás mértékében és differenciált hozzájárulási címeken keresztül érvényesíti szándékát. Az 1992. évi költségvetésben a normatív támogatási jogcímek körét nem kívánjuk tovább differenciálni. A címzett támogatásnak ma nem látjuk törvényes lehetőségét. A normatív támogatási rendszer módosítását megalapozó szakmai előterjesztés nem áll rendelkezésünkre, és nem is a Pénzügym inisztérium feladata, hogy ezt kidolgozza és a Parlament munkarendjét tekintve, a költségvetés tárgyalásáig a szabályozás jelentősebb módosítására valószínűleg nincs idő. Egyébként egyetértek a regionális megközelítéssel és nemcsak ifjúságra, hanem globáli san, és azon belül ifjúságra, másrészt szeretném megjegyezni, hogy a helyi önkormányzatoknak joguk van saját forrásokra is szert tenni és nem mindig állami támogatásra várni.
