Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 2. hétfő, az őszi ülésszak 1. napja - A használati minták oltalmáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárgyalása - MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
25 A határozathozatalt későbbre halasztjuk, és elkezdjük a használati minták oltalmáról szóló törvényjavaslat kivételes és s ürgős eljárásban történő megtárgyalását és annak is a határozathozatalát. Következik dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter úr, a törvényjavaslat előterjesztője. Dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója MÁDL FERENC, DR. tárca nél küli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint az előző törvényjavaslat bevezetőjében, illetőleg az ahhoz fűzött expozémban már említettem, még egy törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé, amely a magyar iparjogvédelem területé n egy újabb intézményt kíván bevezetni, a magyar iparjogvédelem modernizálása érdekében – ez a használati minták oltalmára vonatkozik. Az iparjogvédelem nemzetközileg elismert eszköztárának egyik hagyományos intézménye a – nálunk eddig méltánytalanul mellő zött – használatminta – oltalom. Bevezetésére – a szabadalmi bíróság 1943as kísérletét felújítva – főként a szabadalmazhatóság szintjét el nem érő, de a szakmai rutintevékenységet meghaladó műszaki megoldások oltalma iránti igény kielégítése végett van szük ség. A szabályozásnak a piacgazdaság megteremtésének hazai és nemzetközi követelményei adnak különös aktualitást. A használatimintaoltalom szabályozásával szemben lényeges követelmény, hogy az oltalom megszerzése egyszerűbb, gyorsabb és takarékosabb legye n, mint a szabadalmaké. Ez úgy érhető el, hogy az oltalomképesség bonyolult vizsgálatot igénylő érdemi feltételei nem az engedélyezés előtt, hanem csak konkrét vita esetén, a megsemmisítési eljárás keretében kerülnek megítélésre. A használatimintaoltalom szabályozása során a két intézmény közeli rokonsága, sőt átfedései miatt, önmaguktól kínálkoznak a szabadalmi jogi analógiák. A származtatás megoldja az átjárást is a szabadalmaktól a használati mintákhoz és viszont. A törvény megalkotása során elkerülhete tlen olyan nemzetközi jogi tendenciák figyelembevétele is, amelyeket hatályos szabadalmi jogunk még nem tükröz. Vonatkozik ez mindenekelőtt magára az oltalomképességi fogalomrendszerre, az egyes olyan további jogi garanciákra, amelyeket a nemzetközi közvél emény ma már minimumkövetelményként tart számon. Hasznos inspirációkkal szolgál emellett az e téren hagyományokkal rendelkező országos szabályozás, főként a német használati mintaoltalmi jog. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat I. fejezete az oltalom tárgyára és tartalmára vonatkozó rendelkezéseket fogja át. A tárgyak kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás részesülhet mintaoltalomban, ha új feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. A minta akkor új – a tö rvényjavaslat szerint , ha nem tartozik a technika állásához. Az elsőbbség időpontja előtt a világon bárhol írásban és a belföldön gyakorlatba vétel útján bárki számára hozzáférhetővé vált adatok képezik a technika állását. Az alkotói színvonal minőségi k övetelményét a feltalálói lépés fogalma képviseli a törvényjavaslatban, ami a mesterségben jártas személy tudásszintjét jelenti a technika állásához képest, szemben a szabadalmi jogban nemzetközileg elterjedt feltalálói tevékenységgel és a szakemberrel. A használati mintaoltalom a megadással keletkezik, és visszahat a bejelentési napra, amelytől számítván tíz évig tart. A mintaoltalmi kizárólagos rendelkezési jog a hasznosítást, valamint a licencia adását foglalja magában. Az oltalom terjedelmét az igénypon tok határozzák meg. A II. fejezet a bitorlást és következményeit, a III. fejezet pedig az oltalom megszűnését szabályozza. Ennek során a megfelelően értelmezett szabadalmi jogi analógiákat követi a javaslat. A IV. fejezetben a használati mintaoltalmi ügyek kel kapcsolatos államigazgatási hatáskört az Országos Találmányi Hivatalhoz telepíti a törvényjavaslat. A hivatal ezekben az ügyekben is az