Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 11. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)
2258 meg többet, és ugyanakkor még fizessünk is több adót. Ezzel összegeztük is az MDFkormány gazdaságfilozófiájának lényegét. Tisztelt Há z! Hölgyeim és Uraim! Nem elég, hogy az MDFkormány az előbbiekben jellemzett költségvetési tervezetet terjesztett elénk, de ha eddig nem vették volna észre, ráadásul át is akar bennünket ejteni. Azt hiszi a tisztelt Kormány, nem vesszük észre, hogy ez a k öltségvetés nincs semmiféle kapcsolatban azzal az egyébként eddig kormányprogramként számon tartott gazdaságpolitikai programmal, amit egykoron úgy hívtak, hogy Kupaprogram. Fájdalom, de észrevettük. Ebből a nagy csinnadrattával bevezetett és a jelen törv ényjavaslat mellékletében is jámbor naivsággal megismételt programból mára minden ellenkező híresztelés ellenére semmi sem maradt, vagy ha mégis, azt az előttünk fekvő törvénytervezet elfogadásával végképp eltemethetjük. A beterjesztett költségvetési javas lat ugyanis még köszönő viszonyban sem áll a Kupaprogramban deklarált gazdaságpolitikai célokkal. Az MDFkormány nemre, fajra, felekezetre és pártállásra való tekintet nélkül meg kívánja téveszteni a képviselőket, amikor azt állítja, hogy az előttünk fekv ő költségvetés közelebb vihet ahhoz a sok széphez és jóhoz, amit a néhai Kupaprogram ígért, azaz az áremelkedés letöréséhez és a gazdasági kibontakozást akadályozó, túlzott adóterhek mérsékléséhez. Ez a költségvetés ezzel szemben két dolgot biztosan el fo g érni: növelni fogja a költségvetési hiányt, és meg fogja erősíteni az állam újraelosztó szerepét. Nincs tehát miért csodálkozni azon, hogy a kormányfő a legégetőbb gazdaságpolitikai feladatának épp a független pénzpolitikától és az azt képviselő bankelnö ktől való megszabadulást tartotta. (Taps a bal oldalon.) Nincs ugyanis olyan, szakmai hírére valamit is adó független bankvezér, aki egy ilyen költségvetési politika támogatására hajlandó lenne. Mindebből az is következik, hogy az MDFkormánynak két év utá n ismét nincs gazdasági programja, hacsak Kádár Béla diadalittas győzelmi sajtótájékoztatóit nem annak kell tekintetnünk. (Derültség a bal oldalon.) Tisztelt Ház! A probléma sajnos nemcsak az, hogy az Antallkormány nem képes kormányozni, ezt tudniillik má r kezdjük megszokni. (Derültség a bal oldalon.) A nagyobbik baj az, hogy mindezért nem is lehet felelősségre vonni, hiszen alkotmányjogi értelemben szinte felelőtlen. Alkotmányjogi tankönyvekben oly tájékozott miniszterelnökünk számára nyilvánvalóan nem új donság, hogy a kormányzati felelősség annyit jelent, hogy a kormány, a végrehajtó hatalom csak azt teheti, amire az állampolgárok által választott népképviselők, vagyis a törvényhozás felhatalmazza. (Szórványos taps a bal oldalon.) A modern parlamentek leg főbb feladata pedig egész történelmük során az volt, hogy meghatározzák, mennyit vehet ki a mindenkori kormány adók formájában az állampolgárok zsebéből, s hogy ezeket a pénzeket mire költheti. A felelős kormánynak pedig először is meg kell teremtenie a fe ltételeket ahhoz, hogy a képviselők dönthessenek ebben a kérdésben, azután pedig alá kell vetnie magát ennek a döntésnek. Eddig az alkotmánytani alapismeretek, amelyeket nem azért ismételgetünk, mert azt hisszük, újdonságokat mondunk. Inkább azért, mert az utóbbi időben egyre gyakrabban az a benyomásunk, hogy Kormányunk vezetői különös előszeretettel forgatnak olyan, általunk ismeretlen eredetű tankönyveket, amelyek szemmel láthatóan hasznos tanácsokat tartalmaznak arról, hogyan kell rugalmasan elszakadni a z ilyesfajta agyoncsépelt alkotmánytani dogmáktól. (Szórványos derültség a bal oldalon.) A választások óta eltelt másfél év alatt ugyanis állítólag felelős MDFkormányunk annyi hatalmat összpontosított kezében, hogy mára a Parlamentnek nemcsak ellenzéki ké pviselői tehetetlenek a miniszteri dilettantizmus és arrogancia egyre gyakoribb megnyilvánulásaival szemben. Ebben az állítólag felelős MDFkormányban bárki bármennyi ideig melegítheti bársonyszéke szövetét, amennyiben élvezi a miniszterelnök bizalmát, füg getlenül attól, hogy ezt a bizalmat a választott képviselők osztjáke, avagy sem. (Közbeszólás a bal oldalon: Így van!)
