Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 11. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - DRAGON PÁL, az FKgP
2246 megtalálta a költségvetésben azokat a pontokat, amelyek a költségvetést és a költségvetésen keresztül a környezetvédelmi célokat hajlandók szolgálni. Mi, a kisgazdapárt képviselői a költségvetés tanulmányozása során töb b alkalommal is hasonló álláspontokra helyezkedtünk. Találtunk a költségvetésben olyan pontokat, amikkel nem tudunk egyetérteni, amelyekre a módosító indítványainkat be fogjuk nyújtani, és találtunk a költségvetésben olyan pontokat, amelyeket üdvözlünk és a megvalósítását támogatjuk, segítjük. Amikor az 1991es költségvetést vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy a hiány messze túlhaladta a betervezettet. Éppen ezért üdvözöljük, hogy az ez évi tervezetnél a 69,4 milliárd forintos tervezett költségvetési hiány már m integy 9 milliárd forinttal kevesebb a tervezettnél és mintegy 30 milliárd forinttal a várhatónál. Ezt a tendenciát két szempontból is támogatni tudjuk. Egyrészt, mert inflációellenes, a szűkülő költségvetési deficitet mutatja. Másrészt, mert arra törekszi k, hogy mérsékelje a jegybank által felvett hitelből történő költségvetési hiány finanszírozását. Ez a folyamat jól követhető a 4. §ban ismertetett adatokból, ahol is 30 milliárd forint hosszú lejáratú, speciális értékpapírt tervez, s ennek a kamata megeg yezik a '92es jegybanki kamatokkal. A 30 milliárd forint – egy évnél hosszabb lejáratú – államkötvény, a 9,4 milliárd forint kincstárjegy, az egy éven belül lejárható kötvényekkel viszont kétségeink merültek fel, hiszen ezt a tárgyévi költségvetésbe kell visszafizetni, ha a költségvetés szerint igaz az, hogy a tárgyévben jelenik ez meg. Ezenkívül a 40. §ban is találtunk egy olyan részt, amely az idei költségvetést terheli, így a pontos hiány nem állapítható meg. Miközben elégedettségünket fejezzük ki a Ko rmány költségvetési hiányt csökkentő törekvéseivel, megjegyezni kívánjuk, hogy a mértékével nem vagyunk elégedettek, hiszen a költségvetés hiánya így is a megengedettnél már sokkal magasabb. Azt is látjuk, hogy a költségvetés készítésénél a Kormány nem a g azdaságpolitika végrehajtásával elérhető reális célokból indult ki, hanem a kiadási oldalt vette alapul. Terjedelmes és részletes indoklásadatai egyfelől egy részletes, pontos tervezést, a pénzfolyamatok szoros kézbentartására utaló költségvetést tárnak e lénk, másfelől viszont számos ponton teret adnak az átcsoportosításoknak és a költségek könnyen igazolható spontán túllépésének. Ezek a folyamatok nagyon jól utolérhetők a 44. és a 47. §okban. A kiadási oldalt nagyon megterhelte az intézményhálózat kibővü lése, a hivatali apparátus felduzzadása, ugyanakkor ez elsősorban csak a költségvetésben mutatkozik meg. Javasoljuk indítványainkban ezeknek a kiadásoknak a felülvizsgálatát, átcsoportosítását. Tisztelt Ház! Mi, kisgazdák, fontosnak tartjuk és javasoljuk a bevételi oldal jobb és eredményesebb kitöltését. Meg kell állítani a termelés és a fogyasztás visszaesését. Törekedni kell az exportfejlesztésre, a kamatkedvezmények odaítélésével támogatni kell a piacképes vállalkozásokat. Törekedni kell a külkereskedele m fejlesztésére is. Nem engedhetjük tovább a fogyasztásból eredő adóbevételek kiesését sem. Van lehetőség arra, hogy növeljük a társadalmilag nem hasznos, sőt káros cikkek adóterhelését. Növekedjék a gazdálkodási önállóság mind az önkormányzati, mind a köl tségvetési intézményeknél. Törekedjenek saját bevételekre, vállalkozzanak! A 16. és a 34. § utal arra, hogyha az önkormányzati és költségvetési intézmény vállalkozik, bevételét az alaptevékenység finanszírozására fordítja, nem kell a bevétel 40%át befizet nie a központi költségvetésbe. A tervezetben a bevételek összessége 15%kal nő a †91. évi előirányzotthoz viszonyítva. A kiadásoknál ehhez a növekedéshez 12 – 13% tartozik, tehát itt is eredményt követhetünk nyomon. Tisztelt Képviselőtársaim! A Kisgazdapárt képviselőcsoportja szerint a bevételek alakulását nagyban befolyásolja a jól átgondolt foglalkoztatáspolitika is, a privatizáció megfelelő ellenőrzése melletti gyorsítás, ahol szükséges, a csődtörvény alkalmazása és végrehajtása. Nem lehet
