Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A közjegyzőkről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügy-minisztériumi államtitkár:
225 nevezheti ki, akit a kamara javasol. Miért kell hangsúlyozni az egyetértés szót, amikor azt tudja csak az igazságügyminiszter kinevezni közjegyzővé, akit az önkormányzat, tehát a kamara a közjegyzői állásra alkalmasnak tart, és a pályázati eljárás során az alkalmasságára javaslatot tesz. A garanciális rendelkezést a 18. § (2) bekezdése álláspontunk szerint egyértelműen biztosítja, ennek az eljárási szabályait pedig a törvény végrehajtásával rendelkező miniszteri rendelet is meg tudja határozni. Tehát ez a második, amiben az alkotmányügyi biz ottság által támogatott módosító javaslattal nem tudunk egyetérteni. A harmadik Dávid Ibolya és Szigethy István képviselőtársainknak a törvényjavaslat 29. § (2) bekezdésének elhagyására irányuló módosító javaslata, ami végeredményben logikailag összefügg a közjegyzőhelyettesi alkalmazással, hogy a munkabért ne legyen köteles a területi kamarának megtéríteni. Tehát ez logikailag összefügg az elsőként említett makacssági effektussal, mert álláspontunk szerint ez a módosító indítvány is összetartozik tartalmil ag az előzőekkel. A negyedik, amiben nem értünk egyet, és megpróbálok – mondom nem a kellő hatásossággal, de esetleg az értelmi érveknek az önök belátása szerinti nagy vagy csekély súlyával – mellette érvelni, ez a kamara elnökségének az összeté tele. Ugyanis a módosító indítvány szerint ne legyen a törvényben úgy meghatározva, hogy hány közjegyző és hány közjegyzőhelyettes tagja legyen. A közjegyzők önkormányzatának nemcsak maguk a közjegyzők, hanem az alkalmazottként dolgozó közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek is tagjai. Ennek a célja nyilvánvalóan az, hogy felkészítse őket a majdani önigazgatási feladatokra, de semmiképpen sem az, hogy a kamara döntéseinek meghozatalában egy túlsúlyos szerepet kapjanak. Minden tiszteletem a közjegyzőhelyet teseké és a közjegyzőjelölteké, de azért egy kamarai önkormányzatban, a kamara elnökségének összetételében úgy tudjuk és úgy látjuk feltétlenül biztosíthatónak a közjegyzői szervezetben alkalmazottként foglalkoztatott, de mégis ennek utánpótlását képező je lölti és helyettesi kar érdekeinek képviseletét, ha marad az előterjesztés szerinti elnökségi összetétel. A törvényjavaslat rendelkezéseinél ugyanakkor azt is figyelembe kellett venni, hogy a kamarának nem csupán érdekképviseleti feladatai vannak, ahol egy közjegyzőhelyettesi, közjegyzőjelölti túlsúly leszavazhatja a közjegyzőket. Nemcsak érdekképviseleti feladatokról van szó, hanem vannak igazgatási jellegű teendők, például a felügyelettel kapcsolatos jogosítvány. Az igazgatási jellegű teendők ellátására a törvényjavaslat nem kívánta a – mondom, minden tiszteletet megérdemlő – közjegyzőhelyetteseket, illetve közjegyzőjelölteket felhatalmazni. Ha a közjegyző és közjegyzőhelyettesi arány nincs meghatározva, tehát esetleg a közjegyzők zárt létszáma mellett a s zervezet jóval több helyettest foglalkoztat, a javaslat elfogadása azt is eredményezheti, hogy a közjegyzők feletti felügyeletet majd a közjegyzőhelyettesek fogják ellátni. Az ötödik észrevételem – hogy rövidre zárjam most már a kört; megint ne vegye Dávid Ibolya udvariatlanságnak – a választmány összetételével kapcsolatos. Itt is az alkotmányügyi bizottság támogatása ellenére kérjük az eredeti előterjesztés elfogadását, mert a választmány tagjai közül kerül ki többek között a kamara országos elnöke, aki be l- és külföldön egyaránt a magyar közjegyzőség nevében lép fel és jár el. A törvényjavaslat garantálni kívánja, hogy ennek az országos, tehát komoly döntési jogkörrel felruházott szervnek és tisztségviselőinek választása során a közjegyzők többségbe kerülj enek. Azt hiszem, ez nem lehetetlen kívánság, hogy közjegyzői többséget kívánunk egy ilyen szervezetnél. A módosító javaslat elfogadása esetén előfordulhat az is, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a közjegyzőhelyettesek köréből kerül ki. Elhi szem, hogy ez a közjegyzőhelyettes esetleg egy Nobeldíjas, de azért már a közjegyzőhelyettes ne legyen a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának az elnöke. Az utolsó, ami még nem találkozik teljes egyetértésünkkel, az a bizonyos fegyelmi eljárás, a felfügges ztés vagy nem felfüggesztés. Csak azzal indokoljuk, hogy most mérlegeljen egy orvosi szakkérdést, a fegyelmi bizottság, hogy gondnokság alá kelle helyezni?
