Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 11. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZARVAS BÉLA, a nemzetbiztonsági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - BECKER PÁL, DR. (MDF)
2238 teljes összegét a GDPhez mérve sikerült 1992ben az előző évhez képes t 4,1 százalékponttal 60,1%ra csökkenteni. Mindez, ha elégtelen mértékben is, de azt jelzi, hogy megindult az állami újraelosztás szintjének mérséklése. A költségvetésnek a mindennapi életre gyakorolt hatását akkor tudjuk pontosan felmérni, ha azt vizsgál juk meg, miként érintik a változások az egyes elkülönült jövedelemtulajdonosokat, a lakosságot, gazdálkodási szférát, az önkormányzatokat és a központi irányítást. A lakosság esetében a költségvetésben tükröződő, de az előirányzatokkal ugyanakkor befolyáso lt életszínvonalmutatók alakulása 1992ben várhatóan a következő. A nettó átlagkereset 1991ben meglehetősen erős, mintegy 20%os növekedésével szemben 1992ben az emelkedés várhatóan csak 10% lesz. Míg 1991ben az egy keresőre jutó reálbér körülbelül 8%kal csökkent, 1992ben – reményeink szerint – az előző év szintjén marad, amire hosszú évek óta nem volt példa. A foglalkoztatottak száma – sajnos – tovább csökken, ezért a munkanélküli járadék megduplázódik. A társadalmi jövedelem tömege reálértékben nem változik, de ezen belül a pénzbeli jövedelem aránya emelkedni fog. A lakosság fogyasztása az előző évi mintegy 8%os csökkenéssel szemben 1992ben szinten marad. Számolni kell azzal, hogy a fogyasztás szerkezete a lakosság jövedelmi csoportjai között is, a termékcsoportok között is erősen széttartó lesz. A gazdagabbaknál luxuscikkek térnyerése, a lemaradóknál a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának további visszaesése várható. Az élelmiszerek fogyasztása szerény mértékben bővülhet. A gazdálkodási szervezet ekről elmondhatjuk, hogy jelentősen – 13%kal – csökken a támogatásuk, elsősorban az árkiegészítés és a dotáció csökkenése miatt. Kihatását tekintve ez az 1992. évi költségvetés egyik kritikus tétele, mert mögötte jelentős nagyságrendű veszteséges tevékeny ség megszűnése, beszűkítése áll tömeges elbocsátásokkal. Össztársadalmi érdek, hogy a feszültségek kezelésére konszenzus szülessék, és a radikális szerkezetváltás szükségességét, okait közérthető módon a legszélesebb nyilvánosság elé tárjuk. Meggyőződésünk , hogy ezzel párhuzamosan fel kell gyorsítani a magyar befektetési és fejlesztési részvénytársaság felállítását, amely a bajba jutott vállalatok rendbehozatalára hivatott. A hasonló céllal működő fél állami osztrák vállalat jó példát mutat arra, miként leh et ötvözni az állami és a piaci érdekeket. A főbb jövedelemtulajdonosok rendelkezésére álló jövedelmének vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy a gazdálkodó szféra javította pozicióját, ami az egyik záloga annak, hogy a gazdaság csökkenése megálljon. Az á llami és a helyi önkormányzatok feladatmegosztása következtében 1992ben az önkormányzatok bevételének 48%át képezi az állami hozzájárulás, a többi pedig helyi forrás. A személyi jövedelemadó felének átengedése 63 milliárd forintot tesz ki, és 8 milliárd forint ennek állami kiegészítése az erre rászoruló településeken. A helyi önkormányzatok autonómiáját nagymértékben erősíti, hogy az állami hozzájárulás – jóllehet döntően normatívák alapján jár az önkormányzatoknak – 88%ban minden kötöttség nélkül haszná lható fel, akárcsak az szja és a saját bevételek. A normatívák a következő években mindenképpen korrekcióra szorulnak, hiszen nagy számuk nehezíti mind a helyi, mind a központi tervezést.
