Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 10. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
2208 Tisztelt Államtitkár Asszony! Szeretném tudni, hogy ön szerint is alkalmazható jogelve az elektromos halászatra, hogy mindaddig károsnak kell tekinteni az alkalmazását, amíg annak ártatlansága nem bizonyított. Ezt a halászati módot – mellékesen kívánom megjegyezni – olyan területen alkalmazák, amely egyúttal tájvédelmi körzet és a ramsari egyezmény alapján is védett terület. Államtitkár Asszony! Élve a törvényadta jogával miért nem tiltatta már be az elektromos halászatot – természetesen a miniszter úr, mert őneki van ez a joga. A vizek természetes halfaunájáért aggódó horgászok – most már több ezer aláírással támogatva – segítségért fordultak önökhöz. Ez több mint egy éve volt. Válaszra sem mélt atták őket. Ezek szerint a KTM elfogadhatónak tartja a halászat ezen módját? Ha igen, kérem, támassza alá meggyőző érvekkel. Ha nem – és remélem így van – , akkor mit kíván tenni és mikor az ügy megnyugtató rendezéséért? Tisztelt Államtitkár Asszony! Az ele ktromos halászathoz közvetve kapcsolódó témát kívánok még felvetni. Nevezetesen egy ellentmondásos és tarthatatlan helyzetet. A természetes vizi haltelepítés mai gyakorlata nem tartható tovább fenn. A horgászok telepítési költségét a területi jegydíjak 70%ában állapítja meg a halászati termelőszövetkezet, amely az összes telepítési költség 97%a. Elfelejtettem említeni, ez GyőrMosonSopron megyében van így. A fennmaradó 3%ot a halászati termelőszövetkezet fizeti. Ez nagyon torz arány, mert a kifogott hal több mint fele jut minden esetben a halászokra. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy belső ügyük a halászoknak, horgászoknak, de ennek van egy természetvédelmi vonzata is. Ez pedig a következő: a halászok csak az elsőrendű hal után és csak olyan fajokat telepíten ek vissza. Ez az, ami aggályos, ugyanis a kifogott hal 14 – 21%a az úgynevezett elsőrendű. Ha viszont a másodrendű nem kerül visszatelepítésre, akkor a halak sokfélesége eltűnik, és ezzel is szegényednek a vizeink. Ez a probléma csak akkor oldható meg, ha a halászati jog elvonásra kerül a gazdálkodótól. Kérdezem államtitkár asszonytól, mit tesz azért, hogy a természetes vizek halászati hasznosítási joga a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz kerüljön. Várom válaszát. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter úr válaszol. (Derültség.) Dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter válasza GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Ú r! Tisztelt Országgyűlés! A hatályos jogszabályok szerint a halászat irányítása, a halgazdálkodás a Földművelésügyi Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozik. Ezért engedjék meg, hogy Keresztes miniszter úr, illetve az államtitkár asszony helyett, velü k egyeztetve képviselő úr interpellációs kérdéseire én válaszoljak. Köszönöm. És köszönöm képviselő úrnak, hogy interpellációjával alkalmat adott néhány zavarossá tett kérdés tisztázására. Úgy látom, a kérdéscsoport első része csak hangulati aláfestésül sz olgál arra, hogy a halászati jogra vonatkozó javaslatával az előkészítés alatt lévő halászati törvény alaptéziseit már ikrakorban rombolja, s a slusszpoénnak szánt befejező költői kérdést föltehesse. Válaszomban tehát elsősorban a lényegi kérdésre koncentr álok, de kénytelen vagyok a bemelegítő kérdésekre is röviden válaszolni. Legelőször is szeretném kiemelni, hogy a szigetközi horgászok kitartó harcát az elektromos halfogás ellen nem tartom politikai izgatásnak. (Derültség.) Szemlélet kérdése, s talán a tú lvilági halak lennének igazán illetékesek a válaszadásra, hogy megfulladásuk előtt a szájukba, illetve nyelőcsövükbe akasztott horgászhorog tépése vagy a központi idegrendszeri irányítást felfüggesztő pillanatnyi elektromos sokk okozotte számukra kisebb f ájdalmat. (Derültség és taps a jobb oldalon.) Ennyit a kérdés konkrét érzelmi oldaláról.
