Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A közjegyzőkről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása - SZIGETHY ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DÁVID IBOLYA, DR. (MDF)
217 Felszólaló: Dr. Szigethy István, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság előadója SZIGETHY ISTVÁN, DR . az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr már említette, hogy a közjegyzői törvény megalkotása során az alkotmányügyi bizottságban a kivételes eljárás folyamán nagy on aktív, nagyon termékeny együttműködés alakult ki a pártok és a Kormány között. Tulajdonképpen alapkérdésekben, elvi kérdésekben a 6 párt megjelent képviselői, illetőleg a Kormány képviselői között lényeges eltérés nem volt. Ebből adódott, hogy a bizotts ági munka túlnyomórészt valóban azt a célt szolgálhatta, hogy a törvény minél jobban, technikailag minél inkább megfeleljen a jogszabály követelményeinek. Összesen 107 módosítási indítvány érkezett a bizottság elé, amelyeket természetesen a bizottság megtá rgyalt. A Kormány ezeknek jelentős részével egyetértett, ennek eredményeként a bizottsági jelentésben 57 olyan módosító indítvány olvasható, amely megkapta a legalább 33%os támogatottságot, – tehát amelyekről szavaznunk kell – és ezek közül 48 megkapta a bizottsági támogatást is, tehát viszonylag nagy szám. Hangsúlyoznom kell, hogy a bizottságon belül tulajdonképpen elvi kérdésekben nem volt ütközés, néhány részletkérdésben a bizottság egységes álláspontja valamivel nagyobb autonómiát kívánt biztosítani a közjegyzői szervezetek számára, mint a Kormány eredeti előterjesztése. Ezek azonban nem túlzottan lényeges kérdések, röviden ezt szeretném megemlíteni. Az egyik csomag Dávid Ibolyának, az MDF részéről előterjesztett módosítási indítványcsomagja volt, amely ben a közjegyzőhelyetteseknek a munkakörét, munkabérét nagyobb szabadsággal szerette volna szabályozni, mint az eredeti előterjesztés. A másik ilyen csomag pedig a közjegyzők helyettesítésének a kérdése volt, ahol az eredeti előterjesztés szerint a megyei bíróság elnöke jelöli ki a helyetteseket, a bizottságban előadott különböző álláspontok szerint viszont nagyobb mértékben olyan javaslat volt – bár ez nem kapta meg ott a többséget , hogy itt is az autonómiának megfelelően a közjegyzői szervezet jelöljön helyettest. Hangsúlyozom: ezek nem lényeges kérdések, a lényeges kérdésekben a bizottság és a Kormány álláspontja egyezett, úgyhogy nagy valószínűség szerint a törvény mindenképpen jobb változatban kerül a Magyar Közlönybe, mint ahogy eredetileg a Parlamen t elé került előterjesztésre. Szeretném hangsúlyozni azt, hogy az Alkotmány 50. § (4) bekezdésére tekintettel a bizottság egyhangúlag megállapította, hogy két rendelkezésnél, a 184. szakasz b) és c) pontjánál kétharmados szavazásra van szükség, ezért az al kotmányügyi bizottság indítványozza, hogy ennél a két rendelkezésnél – a vita, illetőleg a szavazás végén – a Parlament elkülönítetten szavazzon, hogy ennél külön meg lehessen állapítani a kétharmados szavazati arányt. Végezetül megjegyzem, hogy a mostani felszólalásom kimondottan a bizottság álláspontjának az ismertetése volt, a vita keretében az SZDSZ álláspontját még külön ismertetni fogom. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A kivételes eljárásban a képviselőcsoportoknak egyegy tagja elmondhatja a képviselőcsoport álláspontját. A Magyar Demokrata Fórum nevében dr. Dávid Ibolya képviselő asszony következik. Felszólaló: Dr. Dávid Ibolya, az MDFképviselőcsoport nevében DÁVID IBOLYA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! 1990 januárjában egy nagyon érdekes tanulmányt olvastam a Magyar Jogban. A címe az volt, hogy "Eretnek nézetek a közjegyzőség átalakításáról". Ezt a tanulmányt Bókai Judit írta.
