Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 4. szerda, az őszi ülésszak 31. napja - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
2146 Tisztelt Országgyűlés! Csak ezt a gondolatot akartam felvetni azzal a szándékkal, hogy alkotmányos közjogi rendszerünk iránti felelősségünk tudatában gondoljuk végig a felmerült kérdéseket. Az előbbiek mellett szeretném megmozgatni azon képviselőtársaim felelősségérzetét is, akiknek sokszor át nem gondolt, a különböző egyeztetéseket figyelmen kívül hagyó, merev magatartása előidézte vagy előidézi rendre azt a helyzetet, hogy az ügyrendi bizo ttságot most védekezésül e javaslat előterjesztésére késztette. Nem önmagában a sok javaslat előterjesztésében látom a baj okát. Jelen történelmi jelentőségű átalakulásunk közepette, a történelem által diktált felpörgetett tempóban, amikor egyszerűen nem a datik meg a törvényjavaslatok beterjesztése előtt a minden részletre kiterjedő minociózus, előzetes egyeztetés lehetősége még a koalíciót alkotó egyes pártokon belül sem, ezen túl természetesen a koalíciós pártok között és a Kormány között sem, melynek meg valósulása esetén talán negyedannyi mennyiségű munkát volna csak fizikailag lehetséges elvégezni, mint amit ez a Parlament most elvégez, egyszerűen elkerülhetetlen, hogy olyankor – akár a koalíció részéről is – ne jelentkezzenek, ne jelenjenek meg kellő el őzetes egyeztetés nélkül is nagyobb számú módosító javaslatok. A baj okát abban látom, hogy egyrészt jobban igénybe kellene venni az előzetes egyeztetés lehetőségét az országgyűlési tárgyalás időszakában, másrészt tudni kellene néhány képviselőtársunknak n agyobb belátást, nagyobb rugalmasságot tanúsítani a javaslatának sorsát illetően, és azt követően, ha felmérte, hogy az egyetlen bizottság, sőt netán a kormányzat támogatását sem élvezi, akkor abból a kellő konzekvenciát időben vonja le. Az ilyen, elfogadá sra nyilvánvalóan esélytelen javaslatok szavazásig történő fenntartása nem más, mint puszta deklaráció az Országgyűlés működőképességének rovására. Anélkül, hogy én bármelyik képviselőtársunk mikénti eljárását illetően bármiféle kéretlen tanáccsal kívánnék szolgálni, anélkül, hogy én bármiben is kétségbe vonnám a képviselői szabadság és autonómia létjogosultságát, felvetem, hogy nem volnae helyesebb érintett képviselőtársainknak ilyen esetben álláspontjuk elvi jellegét más formában deklarálni, és javaslatu k idejekorán történő visszavonásával önkorlátozást tanúsítani. Az önkorlátozás ugyanis sokkal elegánsabb, mint a korlátozás, amit a jelen megoldás választani kényszerült. Nagyon szerencsétlennek tartanám, ha most felszólalásom egy olyan vitát váltana ki, m ely annak bizonygatására irányulna, hogy vajon kormánypárti vagy ellenzéki oldalon merülneke fel inkább azok a rugalmatlan, merev képviselői magatartások, melyek a mostani adminisztratív természetű beavatkozást kiváltották. Azon túl, hogy a szavazásig fen ntartott, és egyik bizottság által, valamint a kormányzat által sem támogatott javaslatok kormánypárti és ellenzéki megoszlásáról statisztika nem áll rendelkezésünkre, úgy hiszem, hogy a vita ilyen irányban történő elmozdulása sehová sem vezetne. E kérdésk ör kapcsán azonban külön meg kell jegyeznem, hogy nemcsak azok a merev és rugalmatlan képviselői magatartások vannak az Országgyűlés működésének kárára, melyeket az imént helytelenítettem, hanem azok a javaslatok is, melyek az ifjabb generáció lendületes h umorérzékét vannak hivatva demonstrálni. Ha lehet, pártot név szerint nem említenék. Én azt hiszem, semmi helye az olyan javaslatoknak, mint amit a héten a világkiállítással kapcsolatban már kifogásoltam, amikoris az egyik frakció a törvénnyel való kérlelh etetlen szembenállását akként kívánta jogalkotási paródiaként megjeleníteni, hogy számos módosító javaslatot terjesztett elő negatív tartalommal az összes paragrafus elhagyására. Erre nem lehet válasz az, amit Szájer József képviselőtársam mondott, nevezet esen, hogy erről tizenöt másodperc alatt is lehet egy szavazásban dönteni együtt, már csak azért sem, mert tulajdonképpen a csomagban való szavazást a Házszabály 48. § (7) bekezdése nem teszi lehetővé. Más kérdés az, hogy az Országgyűlés kínjában túlteszi magát ezen a megkötésen. De nem lehet ez válasz azért sem, mert az Országgyűlés munkáját nemcsak maga a szavazás nehezíti, hanem a jelentések és a forgatókönyvek elkészítésének feladata is, így a kifogásolt