Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 4. szerda, az őszi ülésszak 31. napja - A társasági adóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP)
2117 adót; a vállalkozások több mint fel e, 8870 vállalkozó valamiféle adókedvezményben részesült. A vállalkozások a tervezett 16 milliárd forintot kitevő adókedvezménnyel szemben több mint 26 milliárdot vettek igénybe. Így például az elmaradott térségekben megvalósított beruházások után járó adó kedvezményt 520 millió forintra tervezték – ezzel szemben a vállalkozók több mint 4 milliárd forint adókedvezményt vettek igénybe. Alapvetően egyetértünk tehát a törvényjavaslatnak azzal a megoldásával, hogy a különböző kisebbnagyobb, indokoltindokolatla n kedvezmények túlnyomó többségét ki kell söpörni a törvényből, és ezáltal meg kell teremteni egy esélyegyenlőségen alapuló, belföldi és különösen külföldi vállalkozók számára áttekinthető és tiszta képet. Hogy valamennyi kedvezményt ki lehete söpörni? Én már négy évvel ezelőtt nagy figyelemmel kísértem a jelenlegi pénzügyminiszter úr felszólalásait, előadásait, és tudom, hogy ő alapvetően a kivételek és a kedvezmények ellen van. Talán emlékeztetni szeretnék arra a közhiedelemre, hogy az adót az Egyiptomba szakadt József, Jákob fia találta fel. Mint ismeretes, a hét bő esztendő alatt összegyűjtött a fáraó csűrjeibe minden gabonafelesleget, és hét szűk esztendő alatt ezeket eladta – először pénzért, azután állatokért, és végül, mikor ezek már elfogytak, akko r földért: akkor a lakosság, a parasztok a földet ajánlották fel gabonáért, kenyérért. József meghagyta a földet a parasztoknál, de – mint a Biblia írja – rendeletet hozott, ami a mai napig terheli a földbirtokot Egyiptomban, hogy az ötödrészt be kell szol gáltatni a fáraónak. Megszületett tehát az első vállalkozási adó, 20%os adókulccsal . (derültség) ., de vele egyidejűleg mindjárt megszületett az első adókedvezmény, pontosabban adómetesség is: mivelhogy a papok földjei után nem kellett adót fizetni. Nem csupán ez az első eset, hanem az adótörténelem több évezredes példái bizonyítják, hogy az adóval mindenütt együtt jár, együtt jelenik meg és együtt marad az adómentesség és az adókedvezmény is. Ezeket tehát teljesen kiiktatni nem lehet. Ugyanakkor magától értetődik, hogy ha az adókedvezmények és adómentességek olyan mértékben elszaporodnak, hogy magának a törvénynek a funkcióját, a céljainak megvalósítását veszélyeztetik, akkor ezekkel a kedvezményekkel többékevésbé radikálisan kell elbánni. Az előttem hoz zászóló képviselőtársaim szépen bemutatták azt a folyamatot, ami bizonyos emberi vonásokat tartalmaz: sajnálkozni kezdtek az egyes adókedvezmények között. Katona Béla, tisztelt képviselőtársam úgyszólván valamennyi kiiktatni kívánt kedvezményt egyenként és tételesen megpróbálta "visszasírni". Ez így ezzel a módszerrel természetesen nem fog menni. Különösen szólnék azoknak a véleményével szemben, akik a külföldiek adómentességének a csökkentése ellen, illetve adókedvezményeinek elvonása ellen foglaltak állás t. A Parlament delegációjával nemrég Kínában alkalmunk volt megtekinteni azt a különleges gazdasági övezetet, amelyet Kanton mellett a külföldi befektetők paradicsomának tartanak. Valóban, befektetői paradicsom ez, de nem a kiskereskedők, a rőfösök, a fagy laltosok és nem is a játékkaszinósok számára: tárt karokkal várnak valamennyi komoly, elsősorban ipari tőkét hozó befektetőt – de nem állnak szóba a kis ügyeskedőkkel. A komoly befektetőkkel egyénileg tárgyalnak, mindenkivel külön beszélik meg a feltételek et, külön megállapodást kötnek – és ez a megállapodás tartalmazza egyedileg az adókedvezmények mértékét is. Én nem akarom azt mondani, hogy ez számunkra is helyes út lenne. Az azonban feltétlenül helyes, ha nem biztosítunk kedvezményt minden, a szerencséjé t néhány ezer dollárral nálunk megalapozni kívánó minitőkés számára. Végül, hogy én is beleeshessek abba a hibába, hogy legalább egy kiiktatni kívánt kedvezményért fájjon a szívem, meg kell említenem, hogy nem tudok egyetérteni a mezőgazdasági és az élelm iszerfeldolgozó tevékenységet szolgáló beruházási hitelek kamata utáni adókedvezmény eltörlésével, mert úgy gondolom, hogy ez tovább sújtja azt a mezőgazdaságot, melyet az általunk igen óhajtott Európában minden eszközzel preferálnak, és amelyet mi most n emcsak ezzel a törvénnyel, hanem a személyi jövedelemadótörvénnyel, a földadótörvénnyel és ki tudja még hány törvénnyel és intézkedéssel tovább kívánunk szorongatni.
