Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 4. szerda, az őszi ülésszak 31. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - KIRÁLY ZOLTÁN (független)
2112 Köszönöm a szót, Képviselőtársaim! Köszönöm, Elnök Úr! Horváth Béla egyszer már idézte ezt a szólást, hogy "a kutya ugat, a karaván halad", jegyzőkönyvben visszakereshető. A kutya ugatott, ugyan nem mondta, csak jelezt e azt, hogy bárki, bármit beszélhet, úgyis egy irányba megyünk. Én ezt az egy irányba menést egy másik állatnévvel hoznám össze, nyúllal, Nyúl tanár úrral, kérem szépen. Remélem, önök ismerik a Hannibál tanár úr című írást, ismerik a belőle készült filmet. Emlékeznek arra, amikor az ébredő magyarok már nem tudják megállítani a csőcseléket, és lelökik Nyúl tanár urat az amfiteátrumról, aki ebbe meghal. Emlékszenek erre, remélem. Én azt tudom mondani, hogy Horváth Béla sajnos, a XII. kerület képviselője, sajn os azt a hecckampányt, amit naponta folytat, akkor énellenem kezdte el. Sajnos, alulmaradtam, sikeres volt. Jól csinálja ezt, személyesen támadt meg, igaz, hogy egy és háromnegyed évvel ezelőtt, azóta nem személyesen, legfeljebb újságban, de az az érzésem, hogy az a hecckampány, amit folytat, az nem arról szól, hogy egyes ember, egy képviselő esetleg meg van sértve, sokkal súlyosabb következményekkel járhat. Eljuthatunk oda, hogy Nyúl tanár úr és még sokan le fognak esni az amfiteátrum oldalán. Attól félek, hogy az a kampány, amit… És nem kívánom vizsgálni, hogy a XII. kerületben lefolytatott polémia a Létkérdésekben, hogy az utána hirtelenjében érdekes módon két – egy vasárnap reggeli rádióműsorban és egy hétfői televízióműsorban egyaránt Horváth Béla által adott – interjú összefüggésbe hozhatóe azzal, hogy a Létkérdések című interjú vagy beszélgetés a XII. kerületben folytatódott le olyan körülmények között, amit mindenki láthatott; és itt a körülményekről beszélek, nem a vitapartnerekről. Ha egy bizonyos irányba menni akarunk, és nemcsak úgy, hogy a kutya ugat és a karaván meg arra halad, amerre egyesek szeretnék…és az az irány, örülnék, ha nem az lenne, amire egyesekben van hajlam. Az az érzésem, hogy ez a harmincas évek vége fele, a negyvenes évek eleje, majd közepe, az egyre ébredő magyarok iránya. Az az érzésem, kedves képviselőtársaim, hogy borzasztó jó lenne, hogyha a Ház, a frakcióvezetők akadályt állítanának a csőcseléknek, akadályt állítanának a hecckampánynak, mielőtt nem egy ember, de sok ember h al bele, mielőtt ez az ország véglegesen elindul – egyesek hecckampánya folytán – egy végzetes irányba. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Kérdezem Király Zoltán független képviselőt, fenntartjae felszólalási szándékát csoportvezetőjének felszólalá sa után is. (Igen.) Igen. Akkor kérdezem a Házat, kívánjae meghallgatni Király Zoltán kapcsolódó hozzászólását. Most kérem szavazatukat. (Szavazás. – A táblán megjelenő eredmény: 117 "igen", 38 "nem", 24 tartózkodás.) A szavazás jogilag ismét érvénytelen, de ugyancsak erkölcsi meggondolásokból megadom a szót Király Zoltánnak. Napirend előtti felszólaló: Király Zoltán (független) KIRÁLY ZOLTÁN (független) Köszönöm szépen Elnök Úr, és köszönöm a Háznak is. Nagyon rövid leszek. Természetesen mélysé gesen egyetértek azzal a felvetéssel, amelyet Horváth Béla itt elmondott… (Az asztalán lévő pohár felborul, a víz az előtte ülő képviselőre ömlik.) Bocsánat, ne haragudj. (Derültség.) Oltani kellene, úgy látszik, ez sikerült is. (Derültség.) Azonban egy do lgot szeretnék én is hozzátenni abból a gondolatból továbblépve, amelyet Orbán Viktor mondott, éspedig azt, hogy itt egy szerkesztőség neve is elhangzott konkrétan, a Népszabadság jelesen. Hogy erről mi a véleménye, magáról a lapról Horváth Bélának, az úgy gondolom, magánügy, és nem a plénumra való. De hogy egy szerkesztőséget, amely úgy gondolom,