Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - A társasági adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ)
2035 Végezetül szeretném mindenki figyelmét felhívni: e törvényi szabályozás nagyon lényeges, pozitív eleme, hogy a külföldi befektetők magyarországi és otthoni, anyaországbeli kezelése azonos elvek szerint történik. Csak így biztosítható, hogy a külföldi befektetők hazánknak hasznot hajtsanak, és ne az eltérő szabályokból eredő haszonszerzési lehetőségre építsék magyarországi megjelenésüket. Sok elismerő szó hangzott ma itt el, ám ugyanakkor néhány módosító indítványt is felvázoltam. Bízunk benne, hogy a következő jóváhagyandó törvényekkel, rendeletekkel ez a törvényjavaslat összhangban lesz. Mindezek alapján a Magyar Demokrata Fórum frakciója támogatja a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Megadom a szót Kuncze Gábornak, az SZDSZ képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Kuncze Gábor az SZDSZképviselőcsoport nevében KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) El nök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Horváth Béla az imént a nemzeti megújhodás programjára hivatkozva hosszasan lelkendezett arról, hogy máris megvalósultak az abban vázolt elképzelések. Ez kormánypárti képviselőként helyénvaló megállapítás lehetne, ha én m ost ellenzéki képviselőként nem idézném a nemzeti megújhodás programjának ide vonatkozó részeit. Idézem tehát: "A vállalkozói nyereségadó esetében középtávú cél, hogy a vállalkozásoknál ilyen jogcímen elvont adótömeg relatíve csökkenjen, a költségvetés bev ételében ezen adó részaránya érzékelhetően mérséklődjék. Erre az új számviteli törvény teremti meg a feltételeket. Ennek alapján érdemben emelkedik a vállalkozók által elszámolható értékcsökkenési leírás, így szűkül az adóalap, azaz változatlan kulcsok ese tén is csökken az elvont adótömeg. Az ösztönzés határozottabb érvényre juttatása céljából az egyes – struktúraátalakulást szolgáló – kedvezmények módosulnak, a tőkenyereség kedvezményes adóztatása a tartóseszközbefektetés értékesítéséből származó nyereség re irányul. Az elmaradt térségekben az infrastruktúra fejlesztését és a munkahelyteremtést fokozottan figyelembe kell venni." Eddig az idézet. Ha az előttünk fekvő törvényjavaslatot hasonlítjuk az előbb elmondottakhoz, rájövünk, hogy annak egyetlen érvénye s találatot sem sikerült elérnie. Ez persze – ismerve az imént idézett program színvonalát – még akár javára is válhatna a törvényjavaslatnak. Sokkal nagyobb a probléma, ha azt vizsgáljuk, hogyan fog hatni a javaslat a gazdálkodó szervezetekre, a vállalkoz ások működésére, a gazdaság egészére. Mint az valószínűleg közismert – a miniszter úr is hivatkozott rá – , azért volt szükség a ványatörvény új törvénnyel történő kiváltására, mert az új számviteli törvény a ráfordítások és bevételek elszámolásában gyöker esen új helyzetet teremtett; megszűnt az a gyakorlat, hogy a számvitel az adótörvények végrehajtását szolgálja. A számvitel a jövőben objektíven mutatja be a vállalat gazdasági helyzetét. Így például a tényleges fizikai és erkölcsi kopásnak megfelelően szá molható el az eszközök értékcsökkenési leírása, az óvatos értékelés elvének megfelelően minden értékvesztés annak felismerésekor költségként számolható el. Az új rendszerben a ráfordítások és bevételek valódi tartalmuknak megfelelően jelennek meg. Ez a sza bályozás teszi lehetővé, hogy a vállalkozások vagyoni, gazdasági és pénzügyi helyzete a nemzetközi elveknek megfelelően legyen megítélhető. Tudtuk azonban azt is – és ennek a számviteli törvény vitájában hangot is adtunk – , hogy az új törvény bevezetése az adóalapot jelentősen szűkíteni fogja, ezért bizonyos átmeneti intézkedésekre az adótörvényben szükség lesz. Az előttünk fekvő törvényjavaslat előírásai azonban e tekintetben számunkra elfogadhatatlanok. Nézzünk néhány példát. Itt végigmennék ugyanazon a v ázlaton, ahol a miniszter úr az expozéjában végigment.
