Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - A társasági adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - GYURKÓ JÁNOS, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH BÉLA (MDF)
2033 Tisztelt Képviselőtársaim! Az adórendszer korszerűsítésének főbb összetevőit az expozéban már igen részletesen hallo ttuk. Az adórendszer korszerűsítése, a kedvezményektől való megtisztítás elkerülhetetlen folyamat. Természetes, hogy az adó a közkiadások fedezetét szolgálja, az adórendszer funkcionálásához azonban alapvető követelmény egy stabil szabályozó rendszer kiala kítása, működtetése. Ellenkező esetben tovább folytatódik az a mai, sokszor nem előrelátó gondolkodásmód, ami csak a kiskapuk keresését célozza. Mint említettem, az expozéban felvetettekkel egyetértünk, mint kormánypárti vezérszónok azokkal döntően egyetér tek. Amellett, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogatjuk, azért néhány területre szeretném felhívni a figyelmet, ahol elképzelhetőnek látunk árnyaltabb megközelítést. Valóban teljesen új kategória a társasági adóról szóló törvényjavaslatban a munká ltató részéről a munkavállalói nyugdíjalapba történő befizetések költségként történő elszámolása. Ezt részletesen tartalmazza a 3. számú melléklet. A lépés elősegíti, létrehozza az öregkori gondoskodás újfajta alapjait. Véleményünk szerint ez az új nyugdíj alap több szempontból is kedvező hatású. Egyrészt növeli az intézményi befektetési lehetőséget, másrészt kényszerítő hatásával hozzájárul a társadalombiztosítás reformjához, hiszen ezzel az új eljárással létrehozzuk a tb konkurenciáját, és a munkavállalók szempontjából előnyösen piaci versenyt teremtünk a biztosítótársaságok egyre népesebb táborában. Ám ennyi dícséret után van egy módosító felvetésünk. A munkavállalói nyugdíjalap kérdését az adótörvényektől függetlenül kellene szabályozni. A jelenlegi szabá lyozástervezet csak az alkalmazottakra vonatkozik. A magánvállalkozók saját maguknak nem teljesíthetnek befizetést a nyugdíjalapba, pedig lehet, hogy a későbbiekben számukra ez is szükségessé válhat. Vagyis a magánvállalkozók adólevonási joggal nem élhetne k, csak ha alkalmazottat foglalkoztatnak. Véleményem szerint fennállhat egy veszély is. Az expozéban igen röviden erre történt utalás is. A bérfejlesztés esetleg csökkenni fog, mivelhogy az alkalmazottak részére befizetést teljesítenek a munkáltatók a munk avállalói nyugdíjalapba. Ezzel kettős hasznot érnek el. Egyrészt lecsökken a fizetendő tbjárulékfizetési kötelezettségük, másrészt a munkavállalói nyugdíjalapba befizetett összegeket adóalapcsökkentő tényezőként, költségként fogják figyelembe venni. Felv etésünk tehát az, hogy célszerű lenne a munkavállalói nyugdíjalap rendszerének felülvizsgálata, teljesen külön szabályozása. Maga a törvényjavaslatban előterjesztett elképzelés, mint már korábban is említettem, jó, de önálló törvényi szabályozást igényel. Javaslatunk tehát az, hogy a munkavállalói nyugdíjalapba történt hozzájárulást a társasági adótörvény és az szjatörvény csak 1992. július 1jétől tegye lehetővé, oly módon, hogy az egész évi jövedelemtömeget figyelembe veszi azért. Javasoljuk, hogy a tis ztelt Ház hozzon egy olyan határozatot, melyben felkéri a Kormányt, hogy a jövő év első felében a magán nyugdíjbiztosításokra vonatkozó törvényt terjessze be a Parlamentnek. Tisztelt Miniszter Úr! Több helyről megkeresést kaptunk, hogy a Magyarországon mos t kibontakozó és társadalmi szempontból kívánatos alapítványt létrehozó kedv lelohad, ha a törvényjavaslat 4. § (2) bekezdésének g) pontja életbe lép, ami a belföldi székhelyű alapítványokra és a közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összegekről rend elkezik mint adóalapcsökkentő tényezőkről. Ugyanez a javaslat egyébként az szjatervezetben is szerepel. A törvénytervezet szerint a jövőben a befizetés csak akkor adóalapcsökkentő, ha az adományozó és a felhasználó között a közvetlen kapcsolat kizárható. Valóban igaz az az érvelés, ami e javaslat mögött áll és szerepel az adórendszer átalakításáról szóló pénzügyminiszteri előterjesztésben is. Nevezetesen, hogy igen gyakran az alapítvány létrehozása nem a megfogalmazott célt, hanem az adómegkerülést szolgá lja. Helyes, hogy a javaslat az úgynevezett vagyonátmentéseket meg akarja
