Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - A társasági adóról szóló törvényjavaslat és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat együttes expozéja - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
2029 jogosítványokat szánunk. De ez a kérdés nem az eljárási szabályozásnál dől el, hanem itt és most van az önök kezében, amikor a mai adótörvény anyagi szabályaiba rejtett kibúvók sorsáról dön tenek. És hadd mondjam el, ezzel döntenek abban a kérdésben is, hogy mennyire kerülhet egyensúlyba a bérből és fizetésből élők adóztatása a más módon jövedelmet szerzőkével. Az egyik adózónál bizonylattal elszámolt költség a másiknál bizonylatmásolattal me gjelenő bevételt jelent. Ez a tovagyűrűző hatása elérhetővé teszi az önálló tevékenységek valós jövedelmeit is. Természetesen ezen felül is indokolt az adózók legnagyobb tömegét képviselő bérből és fizetésből élők helyzetének javítása. Ezt a célt is szolgá lja, hogy a Kormány a gyermeknevelés költségeit a jelenleginél nagyságrendileg szélesebb körben javasolja elismerni. Eszerint minden, családi pótlékra jogosult gyermek után, tekintet nélkül a gyermekek számára, igénybe vehető a havi ezer forint adóalapcsök kentés. Ez a mai állapothoz képest azt jelenti, hogy az egy- és kétgyermekes házaspár – ez a magyar lakosság zöme – , illetőleg az egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő is gyermekkedvezményre jogosulttá válik. Ezek eddig a jelenlegi szabályok szerint ebben nem részesültek. Megoldódik ezzel például a csonka családok gondja is, hiszen ott is igénybe lehet venni ezt a kedvezményt. E témához tartozik még az is, hogy a családi pótlék továbbra is adómentes marad. A bevezetőben említettem, hogy fontos prioritás a vállalkozások, a szerkezetváltás tőkeszükségletének megteremtése érdekében a megtakarítások ösztönzése. Tisztelt Képviselőtársaim! Van a mai szjatörvényben az úgynevezett befektetési kedvezmény. Egyre népszerűbb, aki csak teheti, igénybe veszi. 1990ben ö sszesen 6 és fél milliárd forint adóalap esett ki emiatt, és ezt nyilván a legmagasabb kulcsú jövedelemmel rendelkezők tudták leginkább érvényesíteni. Sajnálatos hírek keringenek nem működő kft.kről, amelyeket csupán az adókedvezmény kedvéért hoztak létre . Az idén szeptemberben, mikor ismertté váltak az új rendelkezések, mintegy 70%kal nőtt a gazdasági társaságok száma, zömmel a kft.k száma. Az 1991ben várható hatása ennek a kedvezménynek mintegy 5 milliárd forint adókiesé sben prognosztizálható. Fontos érdekünk, hogy ekkora összeget kedvezményként valódi vállalkozások érdekében engedjünk át, és a másik, hogy mindenki számára hozzáférhetővé tegyük. Ezt a célt a javaslatban két változás szolgálja. Az egyik az, hogy a jelenleg i befektetési kedvezmény körét olymódon kívánjuk szűkíteni, hogy azok valóban csak a tényleges, működő vállalkozásokba befektetett tőke esetén érvényesüljenek. Ez alatt elsődlegesen az új kibocsátású részvények első vásárlásait, illetve a részvénytársasági formában megvalósuló privatizációs befektetéseket értem. Emellett a befektetési alapok hasonló módon történő ösztönzésével el kívánjuk érni, hogy a kis jövedelemmel rendelkezők megtakarításai is kedvezményes lehetőséget kapjanak a működő tőkében való rész vételre. Amint önök előtt is ismeretes, a munkavállalói részvételi programban is létezik ugyanez a befektetési kedvezmény, tehát egy elég széles körnek – sokkal szélesebb körnek – tesszük lehetővé, nagy- és kisbefektetőnek egyaránt a befektetési lehetősége t. Ugyanez mondható el a másik formáról, a munkavállalói nyugdíjalapra igénybe vehető kedvezményről is. Ez az új konstrukció azt célozza, hogy sok kis tétel összegyűjtésével nagy befektetési alapot is lehessen létrehozni. Befejezésül a továbbiakban már csa k jelzésszerűen szeretnék utalni néhány fontosnak ítélt további változtatásra. A jövedelmek egységes kezelésére tekintettel a belföldről és külföldről származó jövedelmekre vonatkozó adójogi megkülönböztetést a javaslat megszünteti. A mezőgazdasági tevéken ységből származó jövedelem utáni személyi jövedelemadóból éppen úgy, mint a társasági adóból, a megfizetett földadó összege levonható. Tehát nincs kettős adóztatás itt sem. Az adatszolgáltatási és adóelőleglevonási rendszer általánossá válik, kiterjed az úgynevezett kifizetőnek értékesítő egyéni vállalkozóra is, a mezőgazdasági kistermelőre is. Ez egyrészt az éves adóteher egyenletesebb megoszlását segíti, másrészt információs bázisul is szolgál.
