Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZILI SÁNDOR (MSZP)
1940 6%át teszi ki. S mivel ez a szám még távolról sem végleges, eg y év múlva ismét csak megduplázódhat, ami magával hozza, hogy jövő év végén újabb finanszírozási lehetőséget kell keresnie a tisztelt Országgyűlésnek. Növeli a problémát, hogy a recesszió időszakában a munkanélküliséggel egyidejűleg növekszik az infláció i s. Bár az elbocsátások következtében a vásárlóerő csökken, ez még mindig nem elég a nemzeti jövedelem visszaeséséből következő fogyasztáscsökkentési kényszer megvalósításához. Sajnos, a kormányzati döntéshozatal során ritkán gondolják át azokat a konkrét s zituációkat, amelyekbe a lakosság kerül a változások során. Holott végső soron ez kellene hogy legyen a gazdaságpolitika legfőbb mércéje. Különösen egy olyan időszakban, amikor a rohamosan növekvő munkanélküliség általánosan megrendíti a foglalkoztatás biz tonságát egy olyan társadalomban, amely gyakorlatilag két generáció óta nem találkozott munkanélküliséggel. Az egyéni stratégiák áttekintését egy reális, és még nem is a legrosszabb eshetőséggel kezdve, tegyük fel, hogy a család valamelyik kereső tagja elv eszti az állását. Ennek az úgynevezett válságrégiókban: BorsodAbaújZemplén, SzabolcsSzatmárBereg, stb., válságágazatokban - például a kohászat, építőipar, gépipar - az átlagosnál nagyobb a valószínűsége, de másutt sem lehet kizárni. Hiszen a válságágaz atokban bekövetkező csődök a termelés- és keresletkiegészítésen keresztül tovagyűrűző hatással járnak, s az általános pénzszűke mindenkire kihat. Mivel ez év végére 7%os munkanélküliség várható, ami egyes városokban, kedvezőtlen adottságú térségekben akár 1520%os is lehet, vagyis átlagosan minden tizennegyediktizenötödik, a válságrégiókban pedig minden ötödikhatodik kétkereső családban lesz egykét munkanélküli. Az állás elvesztése okozta megrázkódtatás tényezői közül a család számára a jövedelemkiesés mérhető közvetlenül. Ugyanakkor tudjuk, hogy egy térség rosszabb foglalkoztatási mutatójával törvényszerűen kedvezőtlenebb bűnözési és egészségügyi statisztika jár. Külön problémát jelent a fiatalok munkanélkülivé válása. A statisztikai számítások igazolj ák, hogy minél fiatalabb korcsoportot vizsgálunk, annál inkább sújtja a korcsoportot a munkanélküliség. A 14 és 24 éves közötti korosztály a 14 éves és idősebb népesség 15,2%át, ugyanakkor a munkanélküliek 38%át jelenti. Ha az iskolai végzettség szerint vizsgáljuk a foglalkoztatást, azt találjuk, hogy a fiatalabb népességet jobban sújtja a munkanélküliség, mint az idősebbeket. Különösen igaz ez a maximum nyolc általánost végzettekre, ahol a fiatalok közül 100 aktív keresőre háromszornégyszer annyi munkan élküli jut, mint az idősebb korosztályra. Az ország egyes régióit tekintve a fiatal korosztály aránya Budapesten kiugróan alacsony, 13%, de aránylag alacsony még Pest megyében is, 19%. A korosztály legnagyobb arányban Vas megyében 34%kal, HajdúBiharban 3 1, GyőrSopron megyében 32%kal képviselteti magát a regisztrált munkanélkülieken belül. A másik fő probléma a pályakezdő fiatalok számára a demográfiai hullám tetőzése. Ijesztő szerkezeti eltolódásokat találunk, miszerint 1986ot és 1990t összevetve a le gfeljebb nyolc általánost végzettek aránya 24%ról 34%ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy az iskolarendszer a demográfiai többletet továbbképzés helyett kibocsátotta a munkaerőpiacra. Így a munkanélküliség rohamos növekedése nemcsak egy nagyobb létszámú pályake zdő korosztállyal, de az előző időszakhoz képest sokkal alacsonyabb képzettségű korosztállyal találkozott. Vagyis néhány éven belül százezres lehet azoknak a tábora, akik mindenféle jövedelem nélkül kezdik önálló pályájukat. A jövedelemkiesést, illetve el maradást, melynek súlyosságát érzékelteti, hogy a családok többsége esetében a jövedelmek 8090%át már ma is felemésztik a rezsiköltségek, átmenetileg ellensúlyozhatja a végkielégítés, amit a Kormány most beépített ugye a munkanélküli segélyezésbe, illetv e a munkanélküli járadék. A járadék azonban nemcsak hogy korlátozott időtartamra szól, de mivel a legutolsó fizetéshez mérve abszolút összegben állapítják meg, reálértékét tovább rontja az
