Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - Mentelmi ügyek megtárgyalása
1933 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások következnek. Megkérdezem képviselőt ársaimat, ki kíván felszólalni. Kérem, jelezze szándékát. Trombitás Zoltán képviselő úrnak megadom a szót, Fiatal Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Trombitás Zoltán (FIDESZ) TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyetértek az alkotmányügyi bi zottság előbb említett javaslatával, és azt magam is meg fogom szavazni - már csak azért is, mert Magyarországhoz képest a Német Szövetségi Köztársaságban is hasonló módon szabályozottak a mentelmi jog kérdései. A Német Szövetségi Köztársaságban is olyan s zabályok irányadóak mentelmi jogra vonatkozóan, hogy becsületsértési és rágalmazási kérdésekben általában nincsen mentelmi joguk képviselőknek. Ennek kapcsán engedjék meg, hogy egy rövid részt fölolvassak a Szövetségi Köztársaság házszabályához csatolt 6. számú melékletből, amely a mentelmi ügyek gyakorlati elbírálására vonatkozik. "A Szövetségi Gyűlés tagját szavazás vagy egy olyan kijelentés miatt, amelyet a Szövetségi Gyűlésben vagy egyik bizottságában tett, bírósági vagy szolgálati úton nem lehet felelő sségre vonni, kivéve a rágalmazással elkövetett becsületsértést. Ez azonban azt jelenti, hogy például a Parlamentben történt egyszerű becsületsértés miatt őt nem lehet büntetőjogi úton üldözni. Ebből vezethető le az az alapelv, hogy a Szövetségi Gyűlésen k ívül történt egyszerű becsületsértéseknél sem kell a mentelmi jogot felfüggeszteni, amennyiben a becsületsértés politikai jellegű, és nem foglal magában rágalmazást." Ez is azt mutatja, hogy a Szövetségi Köztársaságban is az a gyakorlat, hogy becsületsérté si, illetve rágalmazási kérdésekben is a Szövetségi Gyűlés mentelmi üggyel foglalkozó bizottságának állást kell foglalnia a kérdésben, hogy a képviselőt ki kelle adni avagy sem. Úgy gondolom, hogy ez a gyakorlat, a hasonló jogi szabályozás miatt nálunk is irányadó, ezért az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását támogatom. Azonban egy megjegyzésem volna az üggyel kapcsolatban. Ha mentelmi kérdésben egy állásfoglalást kér a házbizottság vagy az elnökség az alkotmányügyi bizottságtól, úgy gondolom, hogy sze rencsésebb lenne az a gyakorlat, hogyha a mentelmi bizottságot egy kérdés érinti - és így a mentelmi ügyekben való állásfoglalás nyilván érinti azt , akkor a mentelmi bizottság számára is módot kellett volna nyújtani arra, hogy a bizottság ezt a kérdést m egtárgyalja, kialakítsa ez ügyben a véleményét, habár a gyakorlata azt mutatja, hogy ilyen módon foglalt eddig is állást a mentelmi bizottság ilyen ügyekben. Azonban ismételten kérem, hogyha a továbbiakban ilyen eset felmerül, akkor a mentelmi bizottságot is kérjék fel véleményének elmondására. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kérdezem, szándékozike még valaki képviselőtársaim közül felszólalni. Nem. Ebben az esetben az elvi állásfoglalás hatá rozathozatala következik. Határozathozatal ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 2. §ának értelmezéséről szóló elvi állásfoglalást a 3489es számú el őterjesztés szerint. Kérem képviselőtársaimat, szavazzanak! (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 178 "igen' szavazattal, 7 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett az elvi állásfoglalást elfogadta. (Közbeszólások: Kevés! Nem vagyunk határo zatképesek!) Az államtitkárokkal együtt rendben van. Mentelmi ügyek megtárgyalása
