Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - Határozathozatal a Belügyminisztérium volt III/III. csoportfőnöksége hivatásos, valamint "szigorúan titkos" állományú tisztjei és hálózati személyei adatait tartalmazó 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szerv... - A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - PETŐ IVÁN, DR. (SZDSZ)
1874 szerencsésebb, hogyha egy nagy nemzeti levéltár keretében működik ez a két levéltár. Ugyanakkor, az én véleményem szerint jobb lett volna, ha a parlamenti képviselők kézhez kapnak egy olyan tájékoztató anyagot, amely mindennek a dolognak a pénzügyi részét is ismerteti, a dolognak a technikai lebonyolítását is ismerteti. Nem az a fő probléma, hogy mi nem kaptunk kézhez ilyen ismertető anyagot, hanem az a probléma, hogy ilyen anyag nincs, nem létezik - az érintett levéltárakban sem ismernek ilyen anyagot , hanem először megszületik a döntés, hogy össze kell vonni a két levéltárat, ami - mondom még egyszer - racionális, és utána fog elkészülni az az intézkedési elképzelés, ami ennek a lebonyolítását részlet eiben kívánja megvilágítani, vagy esetleg racionalitását bizonyítani. Azt, hogy milyen… - hogy is mondjam csak? - "minőségű" ez az előterjesztés, azt a következőkkel szeretném bizonyítani. Az indoklás első pontja, mármint az 1. §hoz fűzött indoklás és az államtitkári előterjesztés is mint valami - hogy is mondjam csak, teljesen irracionális - nem akarom keresni a szavakat , kommunista megfontolású elképzelést mutatta itt be ennek a levéltárnak, mármint az Új Magyar Központi Levéltárnak a különállását. Én nem szeretném ennek a cégnek a különállását túlságosan bizonygatni, hogy miért racionális és miért nem - még egyszer mondom: egyetértek az összevonással , de nem olyan egészen a helyzet, mint ahogy itt, a Parlament előtt kitűnik, részben az írásos előterj esztésből, részben a szóbeli előterjesztésből. Azt hiszem, hogy nincs itt a Parlamentben senki, aki kétségbe vonná, hogy az 1945 után kialakult rendszer - amelyet, mondjuk, ennek a Parlamentnek az összeüléséig gondolunk folyamatosan működőnek - másként műk ödött, mint azok a rendszerek, amelyeket mi demokratikusnak nevezünk, másként működött, mint azok a rendszerek, amelyeket szabadnak nevezünk; más volt az állam, más volt a párt szerepe, az intézmények máshogy működtek - és tulajdonképpen ez indokolta valam ikor ennek a levéltárnak a megalapítását. Akkor pozitívnak tekintették annak a rendszernek a működését - most más az általános politikai vélekedés erről, de hogy más volt az a rendszer, az egyértelmű. Én csak azt szeretném jelezni, szemben az indoklással, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy az a törvényerejű rendelet mondta ki, hogy 45től kell annak a levéltárnak elkülöníteni az iratanyagokat. Ezt egy másik, egy minisztériumi rendelet mondta ki és nem a törvényerejű rendelet - tehát ez pontatlan , és ne m úgy szól a szabály, hogy 45től, hanem úgy, hogy 45től, illetve az államosításoktól, a gazdasági jellegű szervezetek iratainak - tehát egyszerűen pontatlan a törvénymódosítás indoklása. De ez mellékes kérdés. A képviselőtársaknak jó tudniuk, hogy felteh etően ez a levéltár, amelyik most Új Magyar Központi Levéltár néven működik, az összevonás után ugyanúgy külön szervezeti egység lesz az Országos Levéltáron belül, mint ahogy eddig külön szervezetként működött - mert ez egy külön korszak, és az Országos Le véltár úgy tagolódik, ahogyan a legpraktikusabb: korszakonként különíti el az iratanyagokat. Tehát akár külön is maradhatna, akár össze is lehet vonni: ez egy különálló egység lesz - másodlagos ez az érdemi ügy szempontjából. Az érdemi része ennek a törvén yjavaslatnak nyilvánvalóan a most Politikatörténeti Intézet kezében lévő MDP, MSZMPiratok államosítása, ha tetszik. Még egyszer szeretném világossá tenni, hogy a céllal, illetve az elképzeléssel hogy az MDP, MSZP - MSZMP, bocsánatot kérek: az MDP, MSZMP közhatalmi feladatokat is ellátó intézményként nem pártiratokat termelt, hanem a nemzeti vagyon részét jelentő, állami jellegű döntéseket is hozó, állami jellegű döntéseket türköző iratokat is. Ez egyértelmű, és hogy ezeket az iratokat mindenki számára úgy anúgy hozzáférhetővé kell tenni, mint ha állami iratok lennének - ebben nincs vita az előterjesztők és közöttem, tehát én is elfogadom ezt az indoklást. A probléma az, hogy megoldhatóe úgy az ügy, ahogy az előterjesztés javasolja, vagy sem. Itt is az előt erjesztés felületességét jelzi számomra, és átgondolatlanságomat már maga az, hogy az előterjesztés szövegezése szerint nagyon pontatlan. Én mint nemjogász is fennakadtam néhány olyan megfogalmazáson, ami szerintem egy törvényerejű rendelet módosításába, egy törvény módosításába nem illik. Nem hiszem, hogy elfogadható, hogy "állampárt"nak minősíti a jogi szövegben az MDPt, MSZPt… (Közbeszólások az MSZP soraiból: MSZMPt) … MSZMPt, tehát az elmúlt rendszer pártjait, ha úgy tetszik. Nem hiszem, hogy az a jogi kategória, hogy "állampárt", hanem azt kell mondani, mondjuk, hogy "közhatalmi feladatokat is elláttak" - ez sokkal szakszerűbb
