Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 25. hétfő, az őszi ülésszak 27. napja - A Belügyminisztérium volt III/III. Csoportfőnöksége hivatásos, valamint "szigorúan titkos" állományú tisztjei és hálózati személyei adatait tartalmazó 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szervek és karhatalmi ... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ROSZÍK GÁBOR (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KŐRÖSI IMRE, DR. (MDF)
1854 A besúgókkal szemben nem működtek az emberek természetes védekező reflexei, kiszolgáltatott áldozatok voltak. Itt szabad legyen idéz nem Szolzsenyicint, s az idézet a következőképpen szól: "Amikor a letartóztatottat a kihallgatást végző tiszt elé vezették, az tiltakozott a letartóztatás ellen, és kérdezte, hogy mivel gyanúsítják. A tiszt az ablakhoz lépve az utcán közelekdő nagy tömeg e mberre mutatott, és kérdezte a letartóztatottól: látja azt a sok embert? A letartóztatott azt felelte: Látom. A tiszt így válaszolt: ha látja őket, ők a gyanúsítottak. Aki ide bekerül, az már vádlott." A minőségi különbséghez, hogy valaki gyanúsított vagy vádlott legyen, csak egy besúgó kellett, s ezért a besúgó torz jellemű és torz pszichikai alkat, akivel szemben a társadalmat védeni kell. S ez a minimum, hogy a jellemi fogyatékosok ne tölthessenek be társadalmi tisztségeket és olyan munkaköröket, amelyek határozott, szilárd erkölcsi tartást követelnek. Mert ezek az emberek lesznek a korrumpálhatóak, s fognak az első kísértésre elbukni. Ezek az alkatok alkalmasak arra, hogy sárba tiporjanak alkotmányt, törvényességet, jogot, akik mindig készek arra, hogy m ásokat feláldozzanak egyéni érdekeik oltárán. Ezért a pszichikailag károsodott emberek mozgásterét a társadalmon belül olyan határok közé kell szorítani, amely határokon belül nem tudnak embertársaiknak kárt okozni. E törvényjavaslat kapcsán arról kell dön tenünk, hogy meg kívánjuke védeni a társadalmat a fertőző gócoktól, törekszünke arra, hogy a társadalom egy magasabb erkölcsi szintre emelkedhessen, vagy mindezek felett szemet hunyva, mintegy cinikus kacsintással ösztönözzük és bátorítjuk őket, hogy nap jainkban is érzékelhető demagógiát, gátlástalan, gyengeelméjű, politikai akarnokokat, mert ez is erkölcsi kategória. Ezért a törvényjavaslatot a szigorító módosításokkal és indítványokkal ajánlom elfogadásra. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszö nöm. Következne Roszík Gábor képviselő úr. (Roszík Gábor jelentkezik.) Igen. Felszólaló: Roszík Gábor (MDF) ROSZÍK GÁBOR (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Kedves képviselőtársak! Nagyon rövid leszek, az idő előrehaladottsága miatt részben, részben pedig azért, mer t egyébként is vívódtam magamban,hogy az általános vagy részletes vitában mondjam el hozzászólásomat. Úgy döntöttem, hogy majd a részletes vitában fogok hozzászólni. Különös tekintettel arra, hogy a hozzászólásom elsősorban egy módosító indítványom köré ép ült fel. De mielőtt be is fejezném és elnök úr lezárná a vitát - de nem tudom, hogy vane még hozzászóló , szeretném bejelenteni, hogy egy újabb módosító indítványt nyújtottam be, mégpedig azzal a célzattal, hogy a vizsgálat, amely ennek a törvénytervezet nek a tárgya, terjedjen ki a Magyarok Világszövetsége tisztségviselőire is. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm szépen. Következik Perjés Gábor képviselő úr. (Közbeszólás: El kellett mennie fogadásra.) El kellett mennie. Kőrösi Imre ké pviselő úr? (Kőrösi Imre: Itt van.) Igen. Tehát megadom a szót, következik Kőrösi Imre képviselő úr. Felszólaló: Dr. Kőrösi Imre (MDF) KŐRÖSI IMRE, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt itt maradt Képviselőtársaim! Megmondom őszintén, a törvényjavaslat ilyen tenge ri kígyóra hasonlító vitája, annak színvonala mély nyomokat hagyott bennem, és néha visszasírtam a pár évvel ezelőtti falugyűléseket, mert talán azoknak a színvonala lényegesen magasabb volt. Valahogy úgy éreztem magam sokáig, hogy én itt egy álarcosbálban vagy egy maszkabálban vagyok, átöltözések, látszatmegbocsátások és egyebek, és valahogy ezek után elkezdtem azon gondolkodni, hogy volte már hasonló történelmi helyzetben parlamentünk. Aztán kiderült, hogy a mi történelmünkben már volt egy kiegyezés 1867ben, akkor is bizonyos politikai
