Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 2. hétfő, az őszi ülésszak 1. napja - A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
19 Emiatt az iparjogvédelem eszköztára főbb elemeiben alapvetően megfelel a jelenlegi időszak követelményeinek is. Az iparjogvédelem egészét érintően napirenden lévő továbbfejlesztést elsősorban a piacgazdálkodás újbóli megteremtésének követelményei, szü kségletei, a technikai fejlődés által támasztott újabb kihívások, a közgazdasági orientációk, az integrációs törekvések, valamint a nemzetközi jogfejlődés legfrissebb tendenciái motiválják. A korszerűsítésnek ebbe a folyamatába illeszkednek, ezt indítják e l a mai napon megtárgyalásra kerülő törvényjavaslatok – hátha a másik is sorra kerül. Tisztelt Ház! Az integrált áramköri topográfiák oltalmának kérdése világszerte az előző néhány esztendőben jelentkezett. Annak következtében, hogy a technikai fejlődés él vonalában elterjedtek a félvezetők, illetve az integrált áramkörök, amelyek jószerivel minden ország ipari és háztartási készülékeinek mintegy lelkét alkotják. Az integrált áramkörök alkalmazása azért korszakos jelentőségű, mivel a számtalan alkatrész, ill etve kapcsolás egyetlen miniatűr lapocskán, az úgynevezett chipen elhelyezhető. Ezzel a térbeli elrendezéssel hallatlan méretcsökkenés és üzembiztonság, s az elektronikai funkciók kialakításának szinte beláthatatlanul széles lehetősége érhető el. A technik ai fejlődés jelenlegi csúcsát képviselő félvezető termékeknek ezt a térbeli elrendezését nevezik a nemzetközileg elterjedt megnevezéssel topográfiának. A topográfiák speciális, ahogyan a jogászok mondják, sui generis oltalmának igénye azért merült fel, mer t a szellemi tulajdon hagyományos formái, az iparjogvédelem és a szerzői jog, e két terület intézményei között egyik sem alkalmas e különleges alkotásfajta természetének megfelelő hatékony jogi védelemre. A fejlett ipari országok a nyolcvanas évek közepétő l fogva sorra külön törvényeket hoztak a topográfiák oltalmáról. Az Európai Közösségek Tanácsa 1986ban irányelveket bocsátott ki e tárgyban. A Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében 1989ben nemzetközi szerződést hoztak létre. Ennek jegyében fogalmaz ódnak meg követelmények a GATT keretében is. A fejlett világ egyre inkább a gazdasági együttműködés feltételének tekinti az egyenértékű védelem biztosítását a szellemi tulajdon tárgyaira, köztük a topográfiára is, ami elősegítheti a külföldi beruházásokat és az egyéb kooperációkat. Emellett fontos, hogy a magyar gyártó ipart a hazai piacon nem korlátozza, érdekeit nem sérti az oltalom bevezetése. A hazai gyártó és felhasználó iparnak egyaránt érdeke, hogy a világpiacon kapható legkorszerűbb integrált áramkö rök számunkra hozzáférhetőkké váljanak. A törvényjavaslat megfelel a nemzetközi mércének, a szabályozás az imént említett nemzetközi normákra, a nemzeti szabályok közül pedig a német törvényre van különösen figyelemmel. Emellett a javaslat épít a magyar ip arjogvédelmi kultúra hagyományaira, a szabadalmi jogi analógiákat is követi, s figyelembe veszi a jogrendszer egészébe illeszkedés szempontjait. A javaslat I. fejezete az oltalom tárgyát és tartalmát szabályozza. A topográfia akkor részesü lhet oltalomban eszerint, ha eredeti. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően külföldiek csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén részesülhetnek oltalomban. A lajstromozással keletkező oltalom a bejelentéstől vagy az annál korábbi első hasznosítástó l számított tíz évig tart. A topográfia oltalmából eredő kizárólagos jog a hasznosításra és a licencia adására vonatkozik. Az oltalom terjedelmét a topográfia ábrázolása határozza meg. A II. fejezet a topográfia, illetőleg az oltalom bitorlását, a III. fej ezet pedig az oltalom megszűnését szabályozza a szabadalmi jog mintái szerint. A IV. fejezet szerint a topográfia lajstromozásával és az oltalom státusával kapcsolatos egyéb ügyeket az országos Találmányi Hivatal intézi az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint, mindazonáltal a szabadalmi jogban ismert eltérésekkel. A bejelentési eljárásban a topográfia eredetiségét nem vizsgálják meg, arra csak konkrét kifogás esetén, a megsemmisítési eljárásban kerül sor.
